Tisztelt Kollégák!
Az alábbi gondolatokkal szeretnénk az Önök segítségére lenni a koronavírus járványt illetően.
Az utóbbi időszak járványügyi helyzete minden bizonnyal aggodalmat ébreszthetett az immunológiai vagy allergológiai betegség miatt immunszupresszív kezelésben (pl. steroid, chloroquin, methotrexate, azathioprin, ciklosporin-A, ciklofoszfamid, sulfasalazin, biológiai terápiák: Amgevita, Cimzia, Enbrel, Humira, Hyrimoz, MabThera, Simponi, Orencia, Taltz, Cosentyx, Roactemra, Remicade, JAK kinázgátlók – Xeljanz, Olumiant) részesülő betegekben, illetve kezelőorvosaikban.
- A koronavírus fertőzés súlyos vagy halálos formájának rizikótényezői elsősorban az idős kor, a férfi nem és a komorbiditások (szívbetegség, tüdőbetegség, malignitás, vesebetegség, obesitás) jelenléte. Jelenleg nem tudunk arról, hogy kiemelt rizikó lenne az autoimmun betegség és az immunszuppresszív terápia. Ismereteink szerint a 2002-es SARS-CoV, valamint a MERS CoV morbiditási és mortalitási adatai között az immunszuprimált állapot nem szerepelt rizikófaktorként. A jelenleg (2020.03.23.) elérhető legfrissebb közlemények előzetes eredményei alapján a coronavírus fertőzés során az immunszuprimált (transzplantáción átesett, autoimmun májbetegségben szenvedő) betegeknek nincs magasabb a rizikója súlyos tüdőbetegség kialakulására az átlagos populációhoz viszonyítva, de pontos rizikóbecsléshez további vizsgálatok szükségesek.
- Mivel ezek a betegségek kezelés nélkül fellángolhatnak, ami önmagában fokozott fertőzés rizikót jelent, nincs ok a betegségek miatt alkalmazott kezelés, beleértve az immunszuppresszív terápia (akár hagyományos, akár célzott terápia) csökkentésére vagy leállítására tünetmentes egyénekben.
- Ha felmerül a koronavírus fertőzés lehetősége, akkor az előírt járványügyi eljárás indokolt és ekkor szükséges az alkalmazott immunszuppresszív kezelés átmeneti felfüggesztése (ennek egyeztetése javasolt a gondozó centrummal). Jelenleg nem tudunk még eleget ezeknek a gyógyszereknek a hatásairól koronavírus fertőzés esetén ahhoz, hogy hivatalos ajánlást fogalmazzunk meg.
- A Delagil (chloroquine) az utóbbi időben hiánycikké vált, beszerzése nehézkes, vagy nem kivitelezhető. Az autoimmun betegségek (pl. Rheumatoid arthritis, SLE) kezelésének indikációjában alkalmazott Delagil helyettesítése más immunszupresszív gyógyszerrel rutinszerűen nem javasolt.
- Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan FDA (Food and Drug Administration), vagy EMA (European Medicines Agency) által törzskönyvezett gyógyszer, ami a COVID-19 kezelésére, gyógyítására, illetve megelőzésére alkalmazható. Ennek megfelelően az Isoprinosine (inozin-acedoben-dimepranol) antivirális szerként történő alkalmazásával kapcsolatban sincsenek megbízható adatok. Az Isoprinozine rutinszerű alkalmazása coronavírus-fertőzés kezelésére, vagy prevenciójára jelenlegi ismereteink alapján nem javasolt.
- Jelenleg nincsen tudományos bizonyíték arra, hogy a NSAID-ok, mint pl. az ibuprofen rontaná a COVID-19 okozta tüneteket, vagy a COVID-19 fertőzés kimenetelét.
- Különösen fontos ebben az időszakban az, hogy az immunhiányos betegek rendszeresen megkapják immunglobulin készítményeiket (Humaglobin, Privigen, Intratect, Octagam, Gammanorm, Hizentra)!
A MAKIT vezetősége nevében kitartást kívánok minden kollégának!
2020. március 24.
Üdvözlettel:
Prof. Dr. Novák Zoltán
MAKIT elnöke