Híreink

A szeptember 1-jei adatok alapján prognosztizáljuk a 2022. évi éves statisztikai adatokat. A prognózis alapján 439 új eset bejelentése várható, ami 4,5/100 000 incidenciát jelent. Ez emelkedést jelent a 2021-es évhez képest, ahogy ez az ábrán látható. Az ábrán azonban az is látható, hogy az utóbbi három év epidemiológiai görbéje egy sajátos „teknő” vagy „U” alakzatot mutat. Ez a jelenség nemzetközileg is megfigyelhető. Abból adódik, hogy az utolsó, COVID-pandémia előtti évhez, 2019-hez képest 2020-ban és 2021- ben, a koronavírus-járvány évei alatt az addigi trendeknél meredekebben csökkent az újonnan felfedezett és bejelentett tuberkulózisesetek száma. Az utóbbi évtizedben a fejlett országokban 5–10% közötti volt az éves csökkenés, ami 2020- ben a megelőző évhez képest 27%-ra nőtt. Ennek a hátterében nyilván a szűrővizsgálatok átmeneti szüneteltetése, illetve a háziorvosi, szakorvosi rendelésekhez való nehezebb hozzáférés okolható. Legalább ekkora jelentősége lehetett annak is, hogy enyhébb panaszok esetén a lakosság lehetőség szerint kerülte a rendeléseken való megjelenést a fertőzéstől való félelmében. A jelentősebb esetszámcsökkenés (16%) még 2021-ben is tartott. 2022-ben, amikor teljes kapacitással működhettek a rendelések, a betegek megjelentek szűréseken, illetve a panaszaikkal. Ennek is tulajdonítható az ebben az évben eddig tapasztalt növekvő tendencia. Ugyanakkor, ha a 2019-es évvel vetjük össze a 2022-es prognózist, akkor még mindig 17%-os csökkenést látunk. Tehát a tuberkulózis csökkenő epidemiológiai trendje nem törik meg, csupán a „teknő” jelenség okozza az emelkedő esetszámot.

Sajnálatos, és már-már magyar sajátosságnak tekinthető a bakteriológiai igazoltság elégtelen volta. Ebben az évben sem várható 50–55%-nál magasabb verifikáció. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ennek az alacsony igazoltsági aránynak milyen kockázatai vannak. Ha ugyanis ezek nem aktív esetek, akkor feleslegesen kapnak a betegek – esetenként toxikus – gyógyszert. Ha viszont aktív esetekről lenne szó, akkor a bakteriológiai identifikálás, az esetleges rezisztens törzsek kimutatása elengedhetetlen. Ebben az évben az MDR-tuberkulózis mérsékelt emelkedése látszik, eddig tíz ilyen beteget jelentettek (7%). A hiányos hátterében – ahogy évek óta keressük ennek az okát – lehetnek logisztikai okok, vagyis a minták minősége, szállítása, tárolása nem megfelelő. Sajnos a mikobakteriológiai laboratóriumok némelyike sem felel meg az elvárható minimumkövetelményeknek. Több laboratórium nem végez rezisztenciavizsgálatokat és nem alkalmazza a hozzáférhető legkorszerűbb eljárásokat. Ismételten fel kell vetni azt, hogy túl sok laboratórium foglalkozik mikobaktériumkimutatással, három-négy jól felszerelt központ is elég lenne.

Komoly gondot jelent az is, hogy nagyon alacsony az IGRA-vizsgálatok száma is. Bakteriológiailag negatív esetekben, vagy ott, ahol valamilyen oknál fogva nem nyerhető minta, ott komoly diagnosztikus segítséget jelenthet a pozitív IGRA-vizsgálat. Összesen 66 esetben történt IGRA-vizsgálat. Ez 56 esetben volt pozitív és 10 esetben negatív. Sajnálatos, hogy 48 olyan esetben, amikor a tenyésztés negatív volt, illetve 49 olyan esetben, amikor nem volt tenyésztés, nem végezték el ezt a vizsgálatot. Így 103 olyan esetet (37%) jelentettek be aktív tuberkulotikus esetként, ahol csak a képalkotó vizsgálatokra alapozhatta a szakorvos a diagnózist. Az IGRA-vizsgálat elterjesztése érdekében az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Módszertani Osztálya ismételten megkeresi levélben a pulmonológiai hálózat egységeit és azok fenntartóit annak érdekében, hogy kössék meg a vizsgálat végzéséhez szükséges megállapodást. Ismételten leírjuk azt, hogy mikor lehet és mikor kötelező az IGRA-vizsgálat, s milyen lehetőségek állnak a rendelkezésre a vizsgálat megszervezéséhez. Tervezzük azt is, hogy a surveillance-rendszerbe negatív tenyésztéssel, IGRA-vizsgálat nélkül, illetve negatív IGRA-lelettel bejelentett betegek esetében kezdeményezni fogjuk az online szakmai konzultációkat.

Ahogy csökkennek évről évre a tuberkulózis esetszámai, úgy kap mind nagyobb figyelmet a nem tuberkulotikus mikobakteriózis (NTM). Ezekre az esetekre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a jövőben, hiszen ha nem is növekszik az esetszám, de 100–150 körüli incidenciával számolhatunk évek óta. Nemzetközi viszonylatban is elég nagy a bizonytalanság ezeknek az eseteknek a menedzselését illetően. Jelenleg készül a hazai szakmai irányelv, s a következő évek továbbképző jellegű rendezvényein is nagyobb teret kell adnunk ennek. Jelenleg nagy aránytalanságok láthatóak az esetek országos megoszlását illetően, s nagy a bizonytalanság a kórisme, illetve a szükséges kezelések terén. A betegnek tartott személyeknek sem, de a biztosítónak sem közömbös, hogy ne feleslegesen alkalmazzuk a költséges és esetenként toxikus szereket.

Dr. Bogos Krisztina