Híreink

Ekkor ismerték fel, hogy az EGFR mutáció a tüdő adenokarcinómáiban (18, 19, 20, 21 kódon, L 858R deléció) is kb. 8–12%-ban kimutatható, és ezen betegeknek célzott, molekuláris target kezelés is adható. Az eltelt időszakban számos klinikai vizsgálat igazolta hatékonyságukat, előrehaladott, áttétes adenokarcinómában, mutációpozitív betegeknél „up front”, azaz első vonalas kezelésként. Az első generációs szereket, másod- és harmadvonalas kezelési lehetőségek követték, amelyek részben eltérő mellékhatás-profillal is rendelkeznek. Az is beigazolódott, hogy a leghatékonyabb kezelések ellenére kialakulnak rezisztenciamutációk (T790M, primer és szekunder), és ebben az esetben is eltérő terápiaválasztáshoz kell nyúlnunk. Előtérbe kerültek egyéb ritka mutációk, génátrendeződések is 1–5%-ban (ALK, ROS1, BRAF), amelyek terápiás célpontok lettek és gyógyszeresen gátolhatók. Ezek tükrében átalakult a kivizsgálás és fontosabbá vált a szövettani mintavétel, ami lehetővé teszi a sokirányú feldolgozást a molekuláris patológia számára. A szakmai ajánlások szerint a betegség progressziójakor rebiopszia, újabb mintavétel is javasolt. Ezek a mintavételi nehézségek új kihívásokat állítottak a bronchológusok elé is. A meghatározó és érvényes nemzetközi irányelvek (ESMO, NCCN) ezen célzott terápiás modalitásokat már az előrehaladott, metasztatikus betegeknél első választású szerként javasolják – ekkor adnak igazán túlélésbeli előnyt –, így ezekkel a leletekkel az onkoterápiás bizottság megbeszélésein már rendelkeznünk kell. Éppen ezért értékelődött fel jelentősen a molekuláris patológusok munkája, az ő leleteik alapozzák meg a terápiás tervet – természetesen figyelembe véve a beteg általános állapotát.

A jelen „sláger” az immun-onkológiai kezelések egyre bővülő tárháza. CTLA-4-, PDL-, PDL-1-gátlók alkalmazása jelent meg monoterápiában és kombinációban egyarát. Az alkalmazásukhoz számos esetben biomarkerek vizsgálata is szükséges. Természetesen az új gyógyszerek eltérő mellékhatásokkal is járnak, ezeket lépésről lépésre újra kell tanulni az egészségügyi ellátó személyzetnek is, és feltétlenül tájékoztatni kell erről a betegeket is!

A komplex onkoterápia részeként már az adjuváns kezelésbe is be kell iktatni a sugárterápiát – kuratív céllal is. A szoliter agyi metasztázisok sugársebészeti beavatkozása után a szisztémás kezelésekkel hosszú progressziómentes túlélés érhető el. A sugárterápiás eszközpark lehetőség szerinti kihasználása már nem csak a palliatív csont- és agyi metasztázisok ellátására használható, hanem egyre inkább a radio-kemoterápia, immun-sugárterápia kombinálásaként, illetve a sztereotaxiás sugárkezelés (Stereotactic Body Radiation Therapy – SBRT) részeként is jelentős terápiás hatékonyságot és életminőség-javulást biztosít.

Dr. Bittner Nóra