Híreink

Mindemellett a rizikótényezők gyakoriságára, ezek klinikai jelentőségére és a kedvezőtlen kimenetelre gyakorolt hatására nem állnak rendelkezésre sem hazai, sem európai nagy betegszámú adatok. A Nyugat-Európából, Nagy-Britanniából származó adatok is leginkább az exacerbációk gyakoriságára irányulnak, mintsem az ezek hátterében álló rizikótényezőket vizsgálják.

Az Asthma Reality Life a közép-keleteurópai felnőtt asztmás betegek körében valaha végzett legnagyobb esetszámú, multicentrikus, valóélet keresztmetszeti vizsgálat, amely adatait pulmonológus szakorvosok szolgáltatták. A legfőbb célkitűzés egy olyan széleskörű, reprezentatív felmérés elvégzése volt, amely adatokat szolgáltat a hazai asztmás betegek tüneti kontroll szintje, illetve az asztma okozta rossz kimenetelek rizikótényezőinek gyakorisága és jelentősége tekintetében. Cél volt továbbá a különböző terápiás lépcsők melletti asztmakontroll és a betegek asztmával kapcsolatos elképzeléseinek megismerése is.

Módszerek

A 12 978 beteg bevonására 187 tüdőgyógyász (tüdőgondozók és pulmonológiai szakambulanciák) által – a szezonális hatások kiszűrése érdekében 1 éven át (2015. május – 2016. április) – került sor. Centrumonként havonta legfeljebb 15, egymást követő sorrendben jelentkező beteg volt beválasztható, a véletlenszerű mintavétel biztosítása érdekében. Az adatok rögzítése ellenőrzött web-alapú rendszerben, a forrásadatok helyszíni validálása mellett történt. Az asztmakontroll szintje és a rizikótényezők felmérése a GINA korábbi, 2014-ben megfogalmazott alapelvei mentén történtek.

A rögzített adatok az alábbiak voltak: demográfia, súly, magasság, dohányzási szokások, anamnézis, gyógyszeres terápia részletei, társbetegségek, asztmakontroll és jelen állapot jellemzői, továbbá valamennyi olyan rizikótényező, amely a beteg esetében az asztma rossz kimenetelével összefüggésben megjelent. Az adatok átlag±SD formában szerepelnek. A betegek asztmával kapcsolatos elképzeléseit egy e célra kifejlesztett kérdőív mérte fel. A légzésfunkciós vizsgálat eredményeiből az alábbi légzésfunkciós paraméterek kerültek feljegyzésre: FEV1, FEV1/FVC, FVC, PEF, FEF 25-75%, MEF 25%.

Eredmények

A bevont betegek átlagéletkora 55,3±15,7 év, az átlag FEV1 84% (2,33 l), 59%-uk nő. A betegek 75,7%-a soha nem dohányzott, 15,9%-a korábbi és 8,4%-a aktív dohányos. A komorbiditások tekintetében leggyakrabban kardiovaszkuláris megbetegedés (60,5%), allergia (rhinitis/ ételallergia 33,7%), GERD (20%) és a cukoranyagcsere zavara (diabetes/csökkent glukóztolerancia 17,29%) volt jelen. 1059 beteg COPD társbetegséggel rendelkezett. A betegek átlagosan túlsúlyosnak bizonyultak (BMI 28,4±5,7 kg/m2).

Az asztma diagnózis a betegek 2,4%- ánál 1 éven belül, 25,7%-ánál 1–5 év között, 25,8%-ánál 6–10 év között, 31%-ánál 11–20 év között, 15%-ánál 20 évnél régebben történt.

Hazánkban a nemzetközi ajánlás által javasolt terápiás opciók szinte teljes választéka elérhető és a felmérésben részt vevő betegek fenntartó kezelése tükrözte a teljes hazai terápiás arzenált, ennek ellenére vizsgálatunk eredménye szerint a betegek mindössze 40%-a jól kontrollált, 38%-ban részben kontrollált és 22%-uk nem kontrollált. Felmerül, hogy a rossz kontrollt elérő betegek arányának csökkentése a GINA által is megfogalmazott rizikótényezők jelenléte miatt ütközik nehézségbe.

Vizsgálatunkban a GINA által meghatározott rizikófaktorok teljes körű felmérését valósítottuk meg, előfordulási gyakoriságuk és kontrollszinttel való összefüggésük tekintetében. Eredményeink szerint a rizikófaktorok közül a legerősebb összefüggést a kontrollálatlan állapottal az alábbi rizikótényezők mutatták:
• magas SABA-használat, OR: 13,2 (95%-os CI: 11,8–14,6);
• a tartósan megmaradó alacsony FEV1, OR: 5,26 (95%-os CI: 4,4–6,1);
• az elmúlt egy évben történt exacerbáció, OR: 4,47 (95%-os CI: 4,0–4,9).

Magas kontrollvesztési rizikóval társultak továbbá az alábbiak:
• szisztémás szteroidadagolás, OR: 3,63 (95%-os CI: 3,1–4,2);
• nem megfelelő adherencia az ICStartalmú készítményekhez, OR: 3,26 (95%-os CI: 2,6–4,0);
• nem megfelelő inhalációs technika, OR: 3,22 (95%-os CI: 2,8–3,6);
• asztma miatti intubáció, OR: 3,13 (95%-os CI: 2,05–4,76);
• dohányzás, OR: 3,07 (95%-os CI: 2,7–3,4);
• belégzett kémiai anyagok, munkahelyi expozíció, OR: 1,99 (95%-os CI: 1,8–2,2);
• citokróm P450 működését befolyásoló gyógyszerek szedése, OR:1,79 (95%-os CI: 1,5–2,0);
• valamint a terhesség, OR: 1,72 (95%- os CI: 1,5–1,9); túlsúly, OR: 1,59 (95%- os CI: 1,42–1,77); allergénexpozíció, OR: 1,59 (95%-os CI: 1,4–1,7); krónikus rhinosinusitis, OR: 1,49 (95%-os CI: 1,3–1,6).

Betegpercepció

A vizsgált betegek az asztmát leggyakrabban légúti gyulladásos vagy allergiás eredetűnek tartották, de nem volt elhanyagolható a lelki hátterű vélekedés sem. A betegek 1/3-a enyhe betegségként, több mint fele súlyos betegségként definiálta, és a megítélés kifejezett nem- és életkorbeli különbséget mutatott. Leggyakoribb tünetként a fulladást, majd a köhögést említik. Az állapotrosszabbodás okaként leginkább a stresszt és a légszennyezést nevezték meg. A betegek egy jelentős része betegségét korlátozó tényezőként éli meg hetente legalább egy alkalommal, amelyet a néhány alkalommal havonta követ. A különböző terápiás algoritmusok (fenntartó, fenntartó és rohamoldó terápia) esetében szintén jelentős különbségek figyelhetők meg a nemek szerint, illetve az életkori eloszlást tekintve.

Összefoglalás

A csaknem 13 000, szakorvos által gondozott asztmás beteg való élet adatait feltérképező, Közép-Kelet-Európában elsőként végzett kutatás eredményei segíthetik a rossz asztmakontroll okainak feltárását, az asztma rizikótényezői súlyának értékelését, a betegség jobb megismerését. Eredményeink alapján hazánkban – a nemzetközi adatokkal megegyezően – az asztmás betegek mindössze 40%-a jól kontrollált, 38%-ban részben kontrollált és 22%-uk nem kontrollált. Felmerül, hogy a rossz kontrollt elérő betegek arányának csökkentése a GINA által is megfogalmazott rizikótényezők jelenléte miatt ütközik nehézségbe.

A GINA által felsorolt rizikófaktorok jelentősen befolyásolják az asztma aktuális kontrollszintjét: a teljes betegpopuláció több mint 10%-a esetében az asztmakontrollt 3,0 feletti esélyhányadossal rontó tényezők (tehát gyakori és magas jelentőségű) a magas SABA-használat, a ≥1 súlyos exacerbáció az elmúlt évben, illetve a nem megfelelő inhalációs eszközhasználat. További, a betegek kisebb részét, de magas esélyhányadossal sújtó tényező a jelenlegi aktív dohányzás, a gyakori per os szteroidszedés, az alacsony FEV1, a rossz inhalációs gyógyszer adherencia és az intenzív osztályos ellátási igény asztma miatt. Az asztmakontrollt jelentős arányban árnyalják a különböző társbetegségek, pl. a krónikus rhinosinusitis, ételallergia, az obesitas, illetve a COPD.

Egyedülállóan nagy esetszámú, szakorvosok által végzett vizsgálatunk adatai alapján elmondható, hogy az asztmakontroll szintjének további javítását szolgálhatja, ha jelentősebb figyelem irányul a rizikófaktorok megismerésére és tudatosítására mind a kezelőorvos, mind pedig a beteg részéről, továbbá, fontos a rizikótényezők figyelembevétele a terápiás lépcsők közötti váltások során is.

Köszönetnyilvánítás

Hálás köszönettel tartozunk tüdőgyógyász kollégáinknak lelkes és alapos munkájáért a kutatásban: dr. Alb Krisztina, dr. Alexy György, dr. Alföldi Ibolya, dr. Ámon Éva, dr. Andrásofszky Zsolt Barna, dr. Babinszky Eleonóra, dr. Babka Csilla, dr. Balogh Mária, dr. Bánvölgyi Aranka, dr. Bárány Magdolna, dr. Barsai Andrea, dr. Bártfai Zoltán, dr. Beke Márta, dr. Bencze Ágota, dr. Berzai Eszter Júlia, dr. Bíró Margit, dr. Bitay Zsuzsa, dr. Bognár Lívia, dr. Bólya Zsuzsa, dr. Böcskei Csaba, dr. Böszörményi Katalin, dr. Breining Ildikó, dr. Budai Gabriella, dr. Burzuk Valéria, dr. Buzás Erika, dr. Czompó Márta, dr. Csajbók Valéria, dr. Csányi Zsuzsa, dr. Cseke Zsuzsanna, dr. Csicsári Katalin, dr. Csontos Éva, dr. Csontos Zoltán, dr. Décsi Melinda, dr. Dénes Sándor, dr. Dezső Edit, dr. Diós Edit, dr. Donka Tünde, dr. Egri Magdolna, dr. Farkas Éva, dr. Fazekas Katalin (Karcag), dr. Fazekas Katalin (Szarvas), dr. Felber Erika, dr. Ferencz Barbara Aranka, dr. Ferenczy Nóra, dr. Fertetics János, dr. Filkorn Rózsa, dr. Fónay Károly, dr. Frank Emil, dr. Fráter Rozália, dr. Furák Antal, dr. Füleki Margit, dr. Füzesi Edit, dr. Füzesi Katalin, dr. Gaál Inez, dr. Gazsó Kornélia, dr. Góhér Ilona (Csepel), dr. Góhér Ilona (Kecskemét), dr. Gömöri Katalin, dr. Gönczi Mariann, dr. Gősi Erika, dr. Hajdu Krisztina, dr. Halász Mátyás, dr. Hangonyi Csilla, dr. Helf László, dr. Herke Paula, dr. Herz Éva, dr. Hidvégi Edit, dr. Horváth Gabriella, dr. Horváth Zsuzsanna, dr. Huszár Hermina, dr. Illés Ildikó, dr. Janotka Mária, dr. Jedlinszky Mária, dr. Jósvai Gabriella, dr. Józsi Adriána, dr. Juhász Tibor, dr. Kalmár Éva, dr. Kamil Atif George, dr. Kaposi Katalin, dr. Kecskés Teréz, dr. Kelemen Anna, dr. Kerényi Ildikó, dr. Kerényi Zsuzsanna, dr. Keszthelyi Réka, dr. Kiss Barna, dr. Kiss Gabriella, dr. Kóbor Judit, dr. Kollár Erzsébet, dr. Koncz Roland Gusztáv, dr. Kontz Katalin, dr. Kosztyu Nelli, dr. Kovács Gábor, dr. Kovács László, dr. Kovács Tibor, dr. Kozma Dezső, dr. Kuberka Zoltán, dr. Kuczkó Éva, dr. Kukuly Miklós, dr. Kun Csaba, dr. Kurucz Anikó, dr. Kurucz Edina, dr. Lengyel László, dr. Lévai Katalin, dr. Lorber Zsuzsanna, dr. Lovász Orsolya, dr. Lőrinczi Enikő, dr. Lugosi Andrea, dr. Maha Jakoob, dr. Major Katalin, dr. Makk László, dr. Márton Mária, dr. Medgyasszay Balázs, dr. Mészáros Imre, dr. Mészégető Gabriella, dr. Miklós Zsuzsa, dr. Mohácsi Edit, dr. Molnár Márta, dr. Morvay Krisztina, dr. Mózes Imre, dr. Nádudvary Ildikó, dr. Nagy Andrea, dr. Nagy Emília, dr. Nagy Márta, dr. Naményi Miklós, dr. Nyikos Erzsébet, dr. Nyírő Melinda, dr. Obbágy Veronika, dr. Osvai László, dr. Palotai Ilona, dr. Pánczél Gyula, dr. Papp Márta, dr. Peski Judit, dr. Pesti Anna, dr. Pető László, dr. Póczi Magdi, dr. Polner Éva, dr. Poncsák Mária, dr. Popa Nikolett, dr. Puskás Emese, dr. Rakvács Marianna, dr. Schlezák Judit, dr. Schreiner Mária, dr. Sinkovicz András, dr. Sipos Anikó, dr. Sipos Valéria, dr. Sólyom Artúr, dr. Steierlein Mária, dr. Stifter Aranka, dr. Szabó Csilla, dr. Szabó Éva, dr. Szabó Gizella, dr. Szabó Gyöngyi, dr. Szabó Marianna, dr. Szabó Márta, dr. Szabó Melinda, dr. Szabó Miklós, dr. Szarka Ildikó, dr. Szász Zoltán (Győr), dr. Szász Zoltán (Balassagyarmat), dr. Szelényi István, dr. Szentesi Mária, dr. Szentpály Orsolya, dr. Szereday Ildikó, dr. Szigeti Ilona, dr. Szilágyi Éva, dr. Szilasi Mária, dr. Takács Erzsébet, dr. Tárnok Ildikó, dr. Tehenes Sándor, dr. Tóth Magdolna, dr. Tóth Sándor, dr. Tóth Tivadar, dr. Tóth Veronika, dr. Treer Mária Márta, dr. Unger Erika, dr. Vajda Erika, dr. Varga Ágnes, dr. Varga Attila, dr. Varga Péter Béla, dr. Várkonyi János, dr. Várnai Beáta, dr. Vecsey Erika, dr. Vecsey Zsuzsa, dr. Vékony Ildikó, dr. Vidák Zsolt, dr. Vinkler Ilona, dr. Vitus Ernő, dr. Walid Younes.

Dr. Tamási Lilla,
Dr. Szalai Zsuzsanna,
Dr. Müller Veronika