Összesen 79 nemzetközi tudományos közlemény született 2007 és 2011 között a Klinikán, ezek átlagos impakt száma 2,702 (össz-impaktszám: 217). A Pulmonológiai Klinika orvosainak száma 36, közülük 15 PhD minősítésű, hárman az MTA doktora, ketten habilitált egyetemi docens címmel rendelkeznek.
A kutatási témák magukban foglalják az asthma bronchiale klinikai fenotípusainak jellemzését, a biomarkerkutatást és az asthma bronchiale terhesség alatti immunológiai és klinikai változásait, a kezelés terhesség alatti sajátos szempontjait. A tudományos munkát részben nagy volumenű nemzetközi kooperáció (U-BioPred, Horváth Ildikó egyetemi tanár), részben OTKA és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság által támogatott pályázatok (Tamási Lilla egyetemi adjunktus, Bohács Anikó egyetemi tanársegéd) támogatják. Dr. Müller Veronika habilitált egyetemi docens a dohányfüst okozta proinflammatorikus és onkogén hatású biokémiai mechanizmusokat, dr. Moldvay Judit habilitált egyetemi docens pedig a nem kissejtes tüdőrák új patológiai és molekuláris biológiai jellegzetességeit tárja fel. Dr. Orosz Márta egyetemi docens nemzetközi kooperációban asthmás betegek humorális immunológiai karakterizálásában vesz részt. Dr. Horváth Gábor egyetemi docens a légúti vérátáramlás emberben való mérésére alkalmas metodikát állított be, mely tudomásunk szerint jelenleg a világon a második ilyen laboratóriumi módszer, ezzel folytatja az Egyesült Államokban évek óta végzett kutatásait. Többen részt vesznek a tüdőtranszplantált betegek kórlefolyásának immunológiai követésében. Dr. Lorx András PhD egyetemi adjunktus, aki kettős státuszban (Aneszteziológiai és Pulmonológiai Klinika) dolgozik, meghonosította a Klinikán a forszírozott oszcillációs technikát mint új légzésfunkciós módszert. Dr. Lukácsovits József egyéves olaszországi tanulmányútján, részben az itthonról vitt metodikával, kimutatta, hogy a magasabb belégzési nyomással végzett BiPAP lélegeztetés során a rekesz pihenése teljesebb, és a kezelés igen hatásos globális légzési elégtelen COPD-s betegekben annak ellenére, hogy a nem-invazív lélegeztetés során ezek a betegek a keringési perctérfogat bizonyos csökkenését is mutatják. Dr. Máthé Csaba klinikai főorvos 252, cisplatinnal kezelt előrehaladott tüdőrákos betegben igazolta, hogy szívbeteg és főként diabeteses tüdőrákos betegekben a vesetoxicitás rendkívül gyakori, és ennek előrejelzése csak a kreatinin clearance számolásával lehetséges, a szérum kreatininkoncentrációja erre a célra nem alkalmas. Mindketten igényes nemzetközi lapokban tették közzé eredményeiket. Végül, de nem utolsósorban dr. Barta Péter egyetemi adjunktus 63 millió forintos NKTH pályázatot nyert el. A pályázati támogatás azt szolgálja, hogy a Klinika daganatos és különféle légúti betegségekben szenvedő betegeinek biológiai mintáit a legkorszerűbb tárolással, regiszterrel őrizhessük meg, a tárolás előtt minden mintából automatikusan DNS-t vonhassunk ki és az összes vizsgált beteg valamennyi laboratóriumi és klinikai adatát egy újonnan készített szoftverrel szabadon kezelhessük.
Dr. Losonczy György igazgató, egyetemi tanár