Híreink

Tudós fórum. B Király Györgyi műsora. Jó napot kívánok! Tudja, ön, hogy mi az a COPD? Lehet, hogy most nemmel válaszol, de a műsor végére egészen biztosan tudni fogja. Ha köhög, ha gyakran elfárad, ha nehezebben kap levegőt, és ha ráadásul dohányzik is, ki ne hagyja a mai műsort. Vendégeim dr. Herjavecz Irén, és dr. Somfai Attila tüdőgyógyász főorvosok. Hogy hallgatóink tudják, vagy legalábbis sejtsék, hogy miről beszélünk máris öt kérdéssel kezdem. Köhög-e a napok többségében? Van-e köpet vagy váladék ürítése a napok többségében? Dohányzik-e? érzi-e, hogy a fizikai tevékenységek során (lépcsőzés, házimunka, cipekedés) nehezebben kap levegőt, végül vannak-e megfázásszerű tünetei kettőnél többször egy évben? Ha bárki három kérdésnél többre igennel válaszol, akkor érdemes tüdőgyógyászhoz fordulnia. Kihagytam valami fontosat? Herjavec doktornő. Dr. Herjavecz Irén: - Azt hiszem, hogy nem. Ez az öt kérdés, amit egy nemzetközi kérdőív tartalmaz, és aminek alapján nagyjából tájékozódni lehet, hogy adott személynek van-e ez a bizonyos krónikus obstruktív légúti betegsége, azaz dohányos hörghurutja. Ha az öt kérdésből háromra a válasz igen, akkor érdemes tüdőgyógyászhoz fordulni, hogy ezt tényleg megvizsgáltassa adott személy. Mv: - Máris mondott ön egy érdekes dolgot, hogy tudniillik a dohányosok betegsége, akkor a kérdés az, hogy csak dohányzó, csak cigarettázó ember lehet COPD-s? Dr. Herjavecz Irén: - Nemcsak, de az összes COPD-ben szenvedő betegnek, körülbelül 80, egyes adatok szerint 90 százaléka dohányos. Ebből látszik, hogy azért döntően a dohányosok betegsége. Mv: - Egyébként a fiatalabb vagy az idős emberek betegsége, vagy pedig nem érdemes életkor szerint kategorizálni? Somfai Attila. Dr. Somfai Attila: - Én még egy fontos szempont van a 40 év feletti életkorban gyakrabban fordul elő ez a betegség, negyven évnél fiatalabbak között is előfordulhat, de jóval ritkábban. Ezért a nemzetközileg igen alacsony felderítetségű betegségnél a kérdőívek, az életkort is tartalmazzák és a 40-70 év közötti korosztályt érdemes megcélozni, amikor a betegséget fel akarjuk fedezni. Mv: - Mondhatom én akkor, hogy érdemes mondjuk a negyven feletti dohányosoknak még különösebb panasz nélkül is ellenőriztetni a tüdejüket, azaz felkeresni a tüdőgyógyászati szakrendelést és mondjuk egy légzésfunkciós vizsgálatot, aztán, hogy még mit, azt majd önök elmondják elvégeztetni. Dr. Somfai Attila: - Negyven év feletti dohányosnál mindenképpen ezt ajánljuk mi is, és ezt ajánlja a nemzetközi irodalom is, mivel itt gyakori a betegség, és hogyha ezt az egyszerű légzésfunkciós tesztet nem végzik el, akkor nagyon sokszor kiderítetlen marad, vagy a panaszok mögött más irányba megy el a diagnosztikus kór is mint kutató tevékenység. Mv: - Mit lehet megállapítani ebből a légzésfunkciós tesztből? Szóval milyen ez a vizsgálat? Dr. Herjavecz Irén: - A légzésfunkciós teszt egy nagyon egyszerű vizsgálat, amivel a tüdő működését lehet megállapítani, nevezetesen mérni lehet a tüdő által produkált térfogatokat, amik bizonyos személyhez, nemhez, életkorhoz kötötten egy bizonyos normálértékhez hasonlíthatóak. Másrészt mérhetőek az áramlási viszonyok, tehát, hogy a tüdő hogyan képes, milyen sebességgel képes ki és belélegezni, tehát tulajdonképpen a tüdőműködést vizsgálja. Egyszerűen bele kell fújni egy úgynevezett spirométerben, egy másodperc múlva mutatja az összes számot, ami érdekes lehet a betegség diagnosztikája szempontjából. Mv: - Tehát, akkor ez nem egy kellemetlen, meg nem egy fájdalmas vizsgálat? Dr. Herjavecz Irén: - Nem, ez a lehető legegyszerűbb vizsgálat. Mv: - Talán nem mindenki tudja, hogy a tüdő testünk legnagyobb szerve, a két tüdő teljes légzőfelszíne nagyobb, mint egy teniszpálya, a kérdés csak az, hogy milyen az egészséges ember, és milyen egy COPD-s beteg tüdeje? Mi a különbség a kettő között. Dr. Somfai Attila: - A légutak szűkülnek be a COPD-ben, ahogy a betegségnek az elnevezése is mutatja, krónikus obsruktív betegség, obstrukció az a légutak szűkületét jellemzi, ezzel az előbb említett vizsgálómódszerrel, ezen a szűk légutakon be és kiáramló levegő mennyiségét, és annak a sebességét tudjuk megmérni, de nem csupán erről van szó, hanem a légutak végén az apró kis hólyagocskáknak a betegsége is előfordul, sőt előrehaladott stádiumban, előbbre haladott állapotban ezeknek a pusztulása igen kifejezett, ez által a gázcsere, az oxigénfelvétel, és a széndioxid leadás is károsodik. Mv: - Egyikük ugye az Országos Korányi Intézetből jött, jelesül Herjavecz Irén, másikuk ugye, Somfai Attila Szegedi Egyetem Deszki Tüdőintézetének pontosabban, Tüdőgyógyászati tanszékének vezetője. arra lennék én kíváncsi és azért is mondtam el, hogy önök honnan jöttek, hogy kinek-kinek milyenek a tapasztalatai, mennyire gyakori ez a betegség, az előfordulása, akár Budapesten, akár Szegeden, akár Deszken, ugye mégis csak ezt kell érintenünk? Dr. Herjavecz Irén: - Az előfordulási gyakoriságról hazai központi adatok vannak, a tüdőgyógyászati hálózatban megforduló és ott nyilvántartó betegeket az Országos Korányi Tüdőgyógyintézet módszertani osztálya rögzíti, úgyhogy bizonyos tekintetben pontos adataink vannak, a nyilvántartott COPD-s betegszám az 60ezer körül van, ugyanakkor tudjuk azt, hogy ez a súlyos COPD-s betegpopulációt jelenti csak, miután általában és ez szomorú a betegséggel kapcsolatban a súlyos állapotú COPD-s az, aki az orvoshoz fordul a panaszaival. A nemzetközi adatok alapján és a hazai dohányzási szokások alapján is a becsült, valós betegszám ennek körülbelül a tízszerese. Mv: - Tehát akkor korai stádiumban, amikor ezt még tulajdonképpen csak olyan kis múló kellemetlenségeket okoz, tehát mert azt hiszem, hogy azért, mert valaki fáradékony, vagy azért, mert fizikai terheléskor nehezen veszi a levegőt, nyilván nem fog orvoshoz menni, szóval elég baj egyébként, hogy ez így van, de azt hiszem, hogy így van. szóval ebben a stádiumban nem igazán szokták felfedezni a betegséget? Dr. Herjavecz Irén: - Nem, pontosan azért, mert a beteg nem fordul orvoshoz, a kezdeti figyelmeztetőpanaszokkal, a köhögést, a reggeli köhögést és köpetürítést a dohányzás normális velejárójának tartja, nem gondol arra, hogy ez egy betegségnek a kezdete. Mv: - Az önök páciensei között, tehát mennyire modellezik az önök páciensei, amiről mi most beszélünk, hogy tudniillik azok kerülnek orvoshoz, akik súlyosabb helyzetben vannak? Dr. Somfai Attila: - Sajnos ez a valóság, mindenütt, ahol ilyen betegeket ellátnak, a legsúlyosabb stádiumban lévő betegek, akik már igen kis terhelésre is fulladnak, vagy oxigénhiány tüneteivel rendelkeznek, kerülnek kóris nézésre, akkor, amikor a tüdő működése már jelentős mértékben irreverzebilisan, megfordíthatatlan módon károsodott és a gyógyszeres kezelés hatékonysága jóval alacsonyabb, mint hogyha korábban felfedezzük, és dohányzás leszoktatással meg tudjuk óvni ettől a súlyos állapottól. Mv: - Beszélünk még a COPD állapotromlásról, meg ennek a súlyos szakaszairól, de most előbb a hallgatóé a szó, máris van valaki a vonalban. Tessék parancsolni. Telef: - Halló. Jó napot kívánok! kérem szépen, nekem is voltak tüneteim én nem voltam dohányos, csak néha-néha alkalmanként, pár évig életem folyamán. Mv: - De hát akkor mégis egy kicsit csak az volt. Telef: - Húsz éves koromig két évig dohányoztam. Nekem gyerekkoromban voltak ilyen tüneteim, gyerekkoromban úgyhogy nem a dohányzás miatt, és utána is, na most nekem megszűnt. Elmondom, hogy hogyan szűnt meg, nem szedtem semmiféle vacak tablettát és nem jártam orvoshoz, hanem a következőt csináltam, mindenféle ilyen zöldségekkel kezdtem a napot, megtanultam az akkupresszurát, illetve a talpreflexológiát, magamon nagyon jól alkalmaztam és alkalmazom a mai napig, tehát én mindenkinek ezt ajánlom, hogy ezt alkalmazza, mert rengeteg emberen tud ez segíteni, pontosabban, mindenkin, aki nem lusta ahhoz, hogy ezt megcsinálja. Mv: - Asszonyom, nekem csak egyetlen kérdésem van. Ez egy nagyon bölcs dolog. Telef: - Zöldséglevet iszom, és nem eszem húst. Nem eszem cukrot. Mv: - Nem tudok szóhoz jutni. Telef: - Én csak, nem igaz. Mv: - Csak azt szerettem volna mondani, hogy ez nagyon bölcs dolog, hogy ugye zöldséglevelet iszik, meg hogy az immunrendszerét ezzel erősíti, de ugye ön azt mondta, hogy nem volt orvosnál, akkor honnan tudta, hogy ez a... (megszakadt a vonal) Mv: - Hát akkor a vonal megszakadt. Herjavec Irén. Dr. Herjavecz Irén: - Én azt hiszem, hogy az előbbi eset, az semmiképpen nem COPD-s beteg. Mv: - Ezt szerettem volna kérdezni, mielőtt megszakította volna a hallgatónk. Dr. Herjavecz Irén: - A felnőttkor és az időskor betegsége, ha neki gyermekkorában hasonló tünetei, nevezetesen köhögése volt, nyilvánvalóan krónikus köhögése, az feltehetően egy enyhe gyermekkori asztma volt, amit ő kinőtt aztán felnőtt korára, valószínű, függetlenül az alkalmazott diétától. Mv: - Akkor most próbálkozunk még egy hallgatóval, hátha tudunk egymással kommunikálni. Jó napot kívánok! Telef: - Jó napot kívánok! Mv: - Halló, hallgatjuk asszonyom, adásban van. Telef: - Hallom. Tessék! Mv: - Mondom adásban van. jó napot kívánok! Telef: - Jó napot kívánok! Tessék parancsolni! Mv: - Hát én nem parancsolok semmit, ön jelentkezett be a Kossuth Rádió Hangos recept című műsorába. Telef: - Én nem jelentkeztem semmibe. Mv: - Hát akkor itt valami malőr történt és fogalmam sincs, hogy a kollegák, hogyan kapcsolták be önt, úgyhogy akkor elnézést kérünk öntől. Nyilván mellément, vagy pedig valaki az ön számával szórakozott és az ön számát adta meg, úgyhogy akkor elnézést kérünk a zavarásért. Mi pedig folytassuk azzal, hogy ugye a COPD-s betegek egyharmada, ha a szám jó, akkor súlyos nehéz légzéstől szenved. Hogyan jelentkezik ez? Tehát, mikor érzi az illető azt, hogy ő fullad és nehezen vesz levegőt? Dr. Somfai Attila: - Az első tünetek, amik orvoshoz viszik a beteget, amikor fellép a nehéz légzés. Ez fizikai terhelésre lép fel, és a betegség kezdeti stádiumában nagyobb megterhelés, három-négy emelet lépcsőzés vagy sietés után, amit az idősödő beteg gyakran a biológiai kopás részeként értékel és ezért nem fordul orvoshoz. Később ez a fizikai terhelés egyre kisebb intenzitású és mégis fulladással jelentkezik a betegnél, ekkor keresi fel az orvost. A betegség kórlefolyására jellemző, hogy ahogy halad előre a légúti szűkület és a gázcsere hatékonysága csökken, egyre kisebb fizikai terhelés váltja ki ezeket a kellemetlen tüneteket, végül, amikor már a mindennapját is zavarja, akkor megy el orvoshoz, akkor készül szerencsés esetben egy spirográfiás vizsgálat, amivel a betegség is nézhető. Mv: - Ez ugye az a bizonyos légzésfunkció, amiről ön beszélt. Dr. Somfai Attila: - Igen. mv: - Na most, ha már önnél van a szó, akkor elmondom, hogy mint hogyha Somfai Attila a Deszki Tüdőgyógyintézet főorvosa készült volna erre a rádióműsorra, vagy az időzítése volt remek, hiszen most jelent meg az ön könyve, a COPD-ről, címe Fulladok, köhögök, COPD-s vagyok? Ez volt a kezemben könnyen átlapozható és tanúsíthatom, hogy szó sincs benne róla terminus technikusokról azaz orvosi szakkifejezésekről, remekül érthető a laikus olvasó számára. Nekik szánta? Dr. Somfai Attila: - Mindenképpen, hiszen a betegség kezelésének egyik fontos pontja a kellő ismeretek átadása, erre a mindennapi gyakorlatban, sem a háziorvosi praxisban, sem a kórházi kezelés során nincs mindig lehetőség. Ez az információhiány, ismerethiány a súlyos betegeknek egyik fő problémája és ezen próbál segíteni többek között ez a könyv is, hogy megismerjék, hogy miből áll ez a betegség, és milyen segítséget vehet igénybe. Mv: - Tehát akkor ajánljuk bárkinek, akinek bármiféle tüdőbetegsége van, hogy nyugodtan forgassa a könyv, mert érhető. Kicsit félve próbálkozom ismét a hallgatói telefonnal, kíváncsi vagyok, hogy akit most szólítok, az vajon tényleg a Hangos receptet akarta hívni, és tényleg óhajt-e velünk beszélgetni? Jó napot kívánok! Telef: - J napot kívánok! Üdvözlöm önöket. Mv :- Mi is önt. Telef: - Én azt szeretném megkérdezni, hallgatva a műsorukat, hogy ha valaki erős dohányos volt, és ha abbahagyja a dohányzást, akkor ez mennyiben befolyásolja, ha már van egy ilyen kialakult betegsége, azt abból gondolom, hogy a férjem az nagyon erős dohányos. Na most nála mindezek a tünetek, a reggeli köhögés, a napközben is jelentkeznek, voltunk tüdőgyógyásznál, ott csináltak neki egy légzésfunkciót és a doktornő azt mondta, hogy nem bírta ezt, és szűkösen hagyja abba a dohányzást. Tehát magyarul, ha már kialakult betegsége van, akkor, ha nem dohányzik ez visszafordítható-e vagy gyógyszerrel kezelhető. Mv: - Köszönjük szépen a kérdését. Dr. Herjavecz Irén válaszol. Dr. Herjavecz Irén: - Ha kialakult betegsége van, és abbahagyja a dohányzást, akkor attól kezdve a tüdő működésének a romlása az olyan lesz, mint hogyha nem dohányzott volna addig, csak az életkornak megfelelő romlást mutatja. Tehát nagyon hatékonyan segíteni fog az, ha abbahagyja a dohányzást, semmilyen olyan terápiás lehetőséggel, olyan hatékonyságú terápiás lehetőséggel nem rendelkezünk a betegség romlásának a megfékezésében, mint a dohányzás elhagyásának a javaslatával. Tehát ez a legfontosabb, ez a leghatékonyabb. Mv: - Ha már itt tartunk, akkor ugye önök tüdőgyógyászok. Adnak-e tanácsot a páciensnek, mert azért könnyű azt mondani, hogy hagyja abba a dohányzást valakinek, akinek egyébként hosszú évtizedek óta ez a szenvedélye, de tudnak-e neki mondjuk leszoktatóprogramot javasolni, mert ez legalább olyan fontos lenne, mint az, hogy diagnosztizálom és adok neki tanácsot, nem? Dr. Somfai Attila: - Mindenképpen segítségre van szükség és ez valóban túlmutat egy egyszerű orvos-beteg kapcsolaton, hiszen többszörös próbálkozás és többszörös találkozás eredménye lehet az, hogy a dohányosoknak szerencsés esetben körülbelül egyharmada képes ezzel a leszoktató programunk igénybevételével tartósan abbahagyni a dohányzást. Ettől az évtől a biztosító szerencsésen finanszírozza ezt a tevékenységet a tüdőgondozók csaknem teljes arzenálja, tárháza erre készen áll, és a betegeket fogadják ilyen programokra. Mv: - Megkérdezhetem, hogy önöknél ott a Deszki Tüdőgyógyintézetben, mi a sláger, tehát, hogy önök például milyen leszoktató programot javasolnak? Dr. Somfai Attila: - Hát többszörös beszélgetés szükséges és amennyiben az akaraterőt pótolni kell gyógyszeres rásegítéssel, akkor jelenleg a különböző nikotintartalmú tapaszok és rágógumik, amik segítik, de emellett is fel kell hívni a betegek figyelmét arra ,hogy két-három hónapig vehetik ezt igénybe, mindenképpen az erős akaratot azt nem pótolja semmi. Mv: - Már most tb-támogatással veheti igénybe két-három hónapig? Dr. Somfai Attila: - A leszoktató tevékenységet finanszírozza jelenleg a biztosító. Mv: - Ennyi ideig és utána már nem? Dr. Somfai Attila: - Orvosilag nem javasolt hosszabb ideig. A gyógyszerek finanszírozása az sajnos még nincs megoldva. Mv: - Akkor megint van valaki a vonalban, tessék parancsolni. Halló. Telef: - Jó napot kívánok! mv: - Jó napot kívánok! Telef: - Üdvözlöm önöket. Hallom, hogy azt mondták hogy negyven év felett inkább jellemző ez a betegség, nekem egy 23 éves fiam van, akinek ezek a tünetek nagyon jellemzőek. Mv: - Dohányzik a fiatalember? Telef :- HÁt a fiatalember sajnos dohányzott egy három-négy évig, úgy hol kevesebbet, hol többet, most már abbahagyta egy több mint fél éve, lassan egy éve, de ezek a tünetek nem múlnak. Tehát reggel fuldoklik, köhög, köpköd, akkor ha mondjuk úszik, akkor majd megfullad utána, és gyakran van bizony megfázásos tünete. De neki még ami még érdekes, hogy ebéd után például, hát az rettenet, amit művel. Főleg az első étkezés után, ha az reggel van, akkor reggel, de inkább dél felé, akkor ő utána fuldoklik. Majd megfullad. Mv: - Egyetlen kérdésem van csak nekem, aztán majd a szakemberek elmondják, amit gondolnak, hogy járt tüdőgondozó szakrendelésen a fia? Telef: - Tavasszal volt tüdőszűrőn és hát máshol nem volt. mv: - Na, de hát azért én azt gondolom, hogy ezeket a panaszokat meg kellene osztani egy szakemberrel. Telef: - Volt a körzeti orvosnál, de ő nem küldte máshova, először, de az nem működött ez a dolog, és úgy gondoltam, hogy esetleg ez lenne, mert most már többször hallottam ezt a műsort ezzel kapcsolatban, és erre gondoltam, hogy talán el kellene menni a tüdőgondozóba. Mv: - Dr. Herjavecz Irén. Dr. Herjavecz Irén: - Fiatal embereknél a köhögés, a krónikus köhögés az leggyakrabban asztmatünet. Nagyon hasonlóak az allergiás asztmák, és a COPD tünetei, de az elkülönítésben hihetetlen nagy segítség az életkor. Egy fiatalembernél, még akkor is, ha két évig dohányzott, húszonéves embernél COPD teljesen valószínűtlen. Én azt javaslom, hogy a fia forduljon tüdőgyógyászhoz, ahol nagyon könnyű az elkülöníteni a két betegséget nagyon egyszerű vizsgálatokkal. Mv: - Hol élnek asszonyom? Telef: - Itt lakunk Pesten. Mv: - Akkor azt gondolom, ez nagyon egyszerűen. Telef: - Az evés utáni tünet az nem konkrétan erre vonatkozik, szóval ez különbözött attól, amit önök felsoroltak attól, de ő evés után mindig ezt csinálja. Dr. Somfai Attila: - Elsőképpen, mindenekelőtt az asztmának a kizárása javasolt, amit tüdőgyógyásznál vizsgálattal, légzésfunkciós teszttel meg lehet oldani, amennyiben ez biztonsággal kizárható, akkor jönnek szóba egyéb betegségek és az étkezéssel összefüggő panaszok kapcsán a gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe is okozhat tartós köhögéses panaszt, ebben az esetben gasztroenteorológus, gyomor, bélspecialista tud segíteni. Mv: - Tehát adott esetben még a reflox is szóba jöhet, hogy egy másik társbetegségről is beszéljünk. Önök említették már ezelőtt néhány perccel, hogy általában súlyos állapotban kerülnek önökhöz, mármint a szakrendelésre meg az intézetbe a COPD-s betegek. mennyire súlyos, szóval az asztmáról mindenféléket tudunk, hogy ott lehetnek rohamok, egy COPD-s betegnek is lehetnek rohamai? Tehát mennyire romolhat az állapot? Dr. Somfai Attila: - Valóban ezek az úgynevezett akkut, hirtelen fellépő állapotromlások, amikor az esetek többségében vírus vagy bakteriális fertőzés van a háttérben, adnak akkora jelet a betegnek, hogy orvoshoz forduljon és különösen a súlyos állapotban lévő betegeknél fellépő akkut állapotromlás jelenti ezt az impulzust, ami orvoshoz viszi őket. Minél súlyosabb a tüdőfunkció nyugalmi, stabil alaphelyzetben, annál inkább egy ilyen akkut állapotromlás a mindennapok számára megoldhatatlan problémát jelent a betegnek és ekkor fordulnak orvoshoz, ilyenkor többnyire a légzési tartalékok felét elvesztik a betegek, tehát ez a súlyos állapot már egy előrehaladott betegnél a légzésfunkciós teszttel egy ötven százalékos tartalék elvesztés állapotát állapítja meg. Mv: - Lehet, hogy butaságot kérdezek, de előfordulhat, ugye éppen ezzel összefüggésben, hogy nagyon sokan ezekre a tünetekre csak legyintenek és nem igazán veszik komolyan és csak később, amikor már viszonylag nagy a baj, mennek orvoshoz, hiszen például egy COPD-s beteg is eljuthat oda, hogy mondjuk oxigénpalackra, vagy otthoni oxigénellátásra van szüksége? Dr. Herjavecz Irén: - Hogyne, sajnos a betegségnek a természetes lefolyása, ami több évtizedes természetesen, annak az utolsó stádiumában ez gyakori, hogy légzési elégtelenné válik a beteg, ami azt jelenti, hogy a tüdő nem tudja ellátni a gázcserefunkcióját, magyarán nem tudja oxigénnel ellátni a szervezetet, és ilyenkor állandó oxigénterápiára szorulnak a betegek. Mv: - És azt gondolom, hogy ebben a stádiumban már nem nagyon lehet visszafordítani? Dr. Herjavecz Irén: - Visszafordítani nem. Mv: - Tehát maximum lassítani? Dr. Herjavecz Irén: - Pótolni lehet az oxigént és ezzel valójában a túlélést hosszabbítani. Mv: - Megint itt van velünk valaki, aztán majd kiderül, hogy kérdez, vagy vélel vagy megjegyzést hallunk. Jó napot kívánok! Telef:- Jó estét kívánok! Mv: - Végre egy úr. Telef: - Kérem szépen, csak az volna a kérdésem, de már úgy érzem megtörtént a válasz, hogy ez bakteriális vagy pedig vírusos eredetű, de ezek szerint egyik sem, ha jól értettem, hanem valamiféle degenerációs probléma, lehet, hogy ez valami genetikai származású dolog. Ez az egyik dolog, amit kérdezni akartam, ezek szerint a választ most már úgy érzem, megkaptam. De a másik pedig az, hogy ágensek közül, tehát a dohányzáson kívül például a nagyon poros vagy pedig ilyen penészgombákkal szennyezett levegő okozhatja-e ennek az egész betegségnek a gyorsabb lefolyását, tehát ugyanúgy, mitn a dohányzás ronthatja-e a beteg állapotát? Ez lenne a két kérdésem. Mv: - Örülünk, hogy hallgat bennünket. És Somfai Attila válaszol. Dr. Somfai Attila: - Nagyon pontosan nevezte meg a betelefonáló természetét, ez egy krónikus gyulladás, aminek a következménye, hogy a légutakban bizonyos visszafordíthatatlan, úgynevezett degenerációs folyamatok is elindulnak. A bakteriális és vírusos fertőzés nem az elindító ok, nagyon jól jegyezte meg azt is, hogy ez genetikai több gén, poligenetikai összejátszásának az eredménye, hogy kik azok a dohányosok, akiknél ez kialakul, és kik azok, akikben nem. Viszont az elindult krónikus gyulladás következtében beszűkült légzési tartalékokra rárakódnak ezek az akkut állapotrosszabbodások, amelyek fertőzések, vírusok vagy bakteriális infekciók és ezek még jobban beszűkítik a tüdő szellőző képességét. A másik kérdésre pedig a minden olyan környezeti ágens, környezeti hatás, ami egészségtelen levegő belélegzésével jár, ronthatja ezt a folyamatot, itt nemcsak a gombák, hanem a poros, piszkos égéstermékeket tartalmazó levegő is szóba jön. Mv: - Egy rémisztő prognózis 2010-re, a COPD a negyedik leggyakoribb halálok lesz Magyarországon közel félmillió embert érint majd, tehát bizony-bizony van értelme erről a témáról beszélgetni és azt hiszem, hogy azt sem hangsúlyozhatjuk elégszer vagy inkább még többször kell hangsúlyoznunk, hogy a korai szakaszban, amikor még nem súlyos valakinek az állapota, akkor tessenek orvoshoz fordulni. Dr. Herjavecz Irén: - Igen, nemcsak Magyarországon, hanem Európában lesz 2010-re WHO becslések szerint a negyedik vezető halálok. Mv: - HÁt ez akkor meg még rosszabb, hogyha egész Európában? Dr. Herjavecz Irén: - égy van, úgy van, és a megelőző, a COPD-t megelőző három betegség, amely ilyen komoly mortalitással, halálozási statisztikával jár, azok jól ismertek a közvélemény számára, tehát ugye meg fogja előzni a tüdőrák, meg fogja előzni a szívinfarktus, illetve a stroke, az agyvérzés. Azt hiszem, bárkit megkérdezünk erről a három bajról, mindenki tudja, hogy mi ez? De ha megkérdezünk bárkit az utcán hogy mi az a COPD, már nem tudja. Mv: - Legfeljebb csodálkozva néz ránk. Dr. Herjavecz Irén: - Igen. Mv: - Ott tartottunk, nem ott tartottunk, megint a hallgatóé a szó. halló. Telef: - Halló, jó napot kívánok! Mv: - Jó napot kívánok! Telef: - Én is szeretném elmondani a tapasztalatomat ezzel kapcsolatban, ha megengedik. Mv: - Mert önnek COPD-je van? Telef: - Nincs, most vizsgáltattam pont a héten, mert nekem már körülbelül - ötven éves vagyok - egy ilyen tíz éve tartó ilyen erős reggeli köhögésem van, mint az apukámnak volt, aki dohányzott, de én soha nem, és abszolút ilyen problémáim nincsenek és ez a nagyon erős köhögés és már a családom is utalt arra, hogy valamit tenni kell. Na most, kiderült, hogy tökéletes ez a légzésfunkció, tehát semmi ilyesmi nincs. mv: - És kiderült, hogy mitől köhög? Telef: - Nem. Igazából nem. Na most, azt mondta a főorvos úr, hogy nagy valószínűséggel annyira érzékeny a nyálkahártyám, hogy talán mindent észrevesz, és ezért nekem ez picit érdekes, bár mondjuk varrok, most itt nyilván ezek a gyökök, amik itt vannak a levegőben, esetleg ezek is előidézhetik - gondoltam én -, na, de hát azért ez nem igazán jellemző betegsége a varrónőknek. Mv: - Hát meg én azt sem gondolom, lehet, hogy rosszul, hogy ez nem természetes, hogyha valaki éveken át köhög. Dr. Herjavecz Irén: - Igen. Az nem természetes. A COPD-nek van egy olyan enyhe formája, amikor tünetek, klinikai tünetek vannak, nevezetesen köhög valaki, de a tüdőfunkció normális, tehát az, hogy a légzésfunkciós vizsgálattal az derült ki, hogy a tüdő jól működik és normálisak az értékek, ez nem zárja ki egy varrónő esetében különösen, vagy textilexpozíciónak folyamatosan kitett személynél, hogy nincs egy krónikus légcsőgyulladása. Pontosan a foglalkozási por által okozottan. Mv: - Tehát akkor azt javasolhatjuk hallgatónknak, hogy ne törődjön bele ebbe a diagnózisba, hogy érzékeny a nyálkahártyája és akkor tessék szíves lenni egy másik tüdőgyógyászt keresni, aki esetleg komolyabban veszi. Nem? Dr. Somfai Attila: - Érdemes ismételten elvégezni a vizsgálatokat, hogyha a panaszok nem javulnak, hiszen azt csak egy folyamatos ellenőrzésnél tudjuk megállapítani, hogy elindul-e a COPD-re jellemző légúti beszűkülés, egy adott pillanatban hogyha ezt még nem észleljük, az nem jelenti azt, hogy néhány év múlva nem fogunk egy alacsonyabb értéket mérni, ami arra utal, hogy a betegség bizony enyhe formája már jelen van. lehet, hogy igaza van, volt a kezelőorvosának és érzékenyebb a megfázásokra, az ellenálló-képessége a légutaknak gyöngébb, erre nagyon sok lehetőség van, hogy hogyan lehet fokozni, többek között javasolhatjuk a COPD-sek kezelésében is alapvető fontosságú rehabilitációt, a krónikus tréningprogramokat. Rip: - Milyenek ezek a krónikus tréningprogramok, ha már szóba hozta őket? Dr. Somfai Attila: - Hát, mint említettük a betegség egyik fontos tünete, a terhelésre fellépő nehéz légzés, hogy a betegek ezt a kellemetlen érzést elkerüljék, egyre kisebb terhelésnek teszik ki magukat, aminek az lesz az eredménye, hogy függetlenül, szinte függetlenül a tüdőfunkció zavaruktól, az izmok, az izmok vérellátása, az izmok vérellátása, az izmok véroxigén ellátása fokozatosan csökken, azért ott egy leépülési folyamat is elindul, ezt lehet teljes mértékben megfordítani, hogyha rendszeres, dinamikus tréningprogramot, kocogást, kerékpározást választ. Mv: - Tehát magyarul egy COPD-s betegnek nem kell fizikailag inaktívnak lenni feltétlenül? Dr. Herjavecz Irén: - Enyhe stádiumokban nem is azok a későbbi stádiumokban pedig nem kell annak lenni, mert az a jó, hogyha a betegségnek a lefolyását aztán a későbbiekben. Mv: - Ugye elmondták már, hogy a betegség hörgőszűkülettel jár, és akkor ebből logikusan következik az én számomra, hogyha a hörgő szűkül, akkor a kezelés célja az nyilván pontosan egy ellentétes folyamat, tehát a hörgők tágítása lehet, ez hogyan történik? Mindenféle mondjuk az ember ilyenkor az allergiás, meg az asztmás betegségekre gondol, tehát itt is mindenféle készülékekkel, meg belégzőkkel, meg ilyesmivel? Dr. Herjavecz Irén: - Igen, ha már az asztmát szóba hozta, a COPD hörgőtágító kezelésében használt gyógyszerek, valójában eredendően asztmagyógyszerek voltak, ma is használatosak az asztma kezelésében is, de a CODP-ben is ezt használjuk, ezeket használjuk, némileg gyengébb hatásfokkal, mint asztmában. Mv: - Olvastam egyébként egy készülékről, amely elnyerte az angol királynő nagydíját, sőt még az angliai innovációs díjat is, mármint a COPD gyógyításában? Dr. Somfai Attila: - Igen, a kezelésben a belélegzett, a gyógyszer belélegzett formájának az alkalmazása kerül az előtérbe, nem tabletta formájában alkalmazzuk a betegeknek, hanem igyekszünk célzottan a légutakba juttatni, asztmához hasonlóan COPD-ben, hisz itt jutnak el megfelelő töménységben arra a helyre, ahol a működésüket, a hörgőtágítást ki kell fejteni, ebben az egyik legkorszerűbb készítmény, ez a diszkusz formájában alkalmazott porbelégző, amely mind a rövid, mind a hosszú hatású hörgőtágító gyógyszereket koncentráltan, nagy mennyiségben tudja elsődlegesen a légutakba lejuttatni. Mv: - Ismét a hallgatóé a szó, jó napot kívánok! telef: - Jó napot kívánok! Bünsze Józsefné vagyok. Mv: - Üdvözlöm asszonyom. Végre valaki bemutatkozik. Telef: - Két kérdésem lenne. Az egyik az, hogyha ilyen hanyagok vagyunk és legyintünk a betegségünkre, akkor nem lehetne-e a tüdőszűréssel egyidőben általában szűrésként meghonosítani ezt az ellen a vizsgálat ellen, a szűrést. A másik kérdésem pedig az lenne, hogy mód van-e arra, ha én elmegyek tüdőszűrésre, akkor kérjek egy ilyen vizsgálatot, vagy pedig külön beutaló kell? Mv: - Köszönjük a kérdését. Kifejezetten praktikus volt. Dr. Herjavecz Irén: - Igen, nagyon köszönöm, én külön is a kérdést. A tüdőgyógyász szakmának ez a célja, hogy a COPD-t is szűrjük, lehetőleg együtt a tüdőszűréssel. Mv: - Akkor összebeszélnek szinte? Dr. Herjavecz Irén: - Igen, sajnos a probléma az, hogy a tüdőszűrésre, a röntgenszűrésre ma nagyon kevés ember megy el, és főként nem a veszélyeztetett népesség megy el a tüdőszűrésre és ennek megfelelően a COPD szűrésre sem. Amit a tüdőgyógyászati szakma, most szeretne elérni, hogy ez a szűrési tevékenység a COPD-vel kapcsolatban bekerülhessen a népegészségügyi programba, azaz hát finanszírozza az egészségügyi hatóság a COPD szűrést. És itt a negyven év feletti dohányos emberek szűréséről van szó, valójában a szűréssel részben a COPD-t, részben a tüdőrákot tudnánk szűrni, mind a két betegséget ugyanaz a szokás, nevezetesen a dohányzás okozza döntően. A kérdések második fele, mi volt? dr. Somfai Attila: - Mindenképpen javasolt, hogy ez hozzáférhető legyen. mv: - Azt kérdezte a hallgatónk, hogy ha elmegy tüdőszűrésre, akkor kérheti-e ezt a COPD vizsgálatot, vagy külön beutalóra van szüksége? Dr. Somfai Attila: - Nincs szükség rá, ezt a tüdőgondozók jelentős része képes egy megjelenés kapcsán is teljesíteni, ha az adott forgalom erre nem nyújt lehetőséget, akkor egy rövid időtartamú előjegyzéssel ezt meg lehet csinálni és akkor kiderül, hogy a légutak is betegek-e? mv: - A tüdőszűrés szempontjából ugyan azokra kell gondolnunk, tehát az életkor tekintetében, a veszélyeztetett kategóriába, a tüdőrák, a Tbc szempontjából ugyanazok tartoznak, mint akik a COPD szempontjából? Dr. Herjavecz Irén: - A tüdőrák és a COPD szempontjából igen ugyanaz a rizikócsoport, a negyven év feletti dohányos emberek, és itt most már nem mondanám, hogy férfiak, mert sajnos a nők körében is egyre gyakoribb a tüdőrák is, és sajnos a COPD előfordulási gyakorisága is. Mv: - Tényleg, melyik nemnél a gyakoribb? Van ilyen statisztikájuk, hogy a férfiaknál vagy a nőknél? Dr. Herjavecz Irén: - Igen, pillanatnyilag még a férfiaknál, de egy-két éven belül a nők elérik sajnos a férfiak megbetegedési gyakoriságát. A tuberkulózis szűrés szempontjából a veszélyeztetett populáció azért némileg más a tuberkulózis nincs dohányzáshoz kötve és sajnos fiataloknál is előfordul. Mv: - Dohányzás tekintetében egyébként a világranglistán a harmadik helyen állunk, a 3260 perc szál per év, per fő - csak kimondom - fogyasztással, a COPD halálozással Európában pedig az előkelő első helyet foglaljuk el, hát azért nem kell nagyon okosnak lenni ahhoz ,hogy az ember az összefüggést fel tudja fedezni a kettő között? Dr. Somfai Attila: - Ez aláhúzza azt a korábban már megállapított tényt, hogy nagyon késő stádiumban, nagyon előrehaladott állapotban fedezzük fel a betegséget, amikor már valóban a tartalékok nagyon minimálisak és ilyenkor a halálozás az sajnos feltartóztathatatlan. Mv: - MI az oka annak, hogy önök - mármint a tüdőgyógyász szakma - én azt gondolom, lehet, hogy rosszul, hogy lehet, hogy szakmai berkekben sokat, de hogy kifelé viszonylat keveset beszélnek erről a betegségről. Tehát ugye a Tbc-ről tudunk, hallottunk róla, a tüdőrákról tudunk, hallottunk, hát már megbeszéltük itt a műsor során is többször, hogyha megkérdeznénk az emberektől az utcán, ilyen szúrópróbaszerűen, hogy tessék már mondani mi az a COPD? Széttárnák a kezüket. Szóval, miért nem kerül ez a téma gyakrabban terítékre, ha egyszer ilyen súlya van, ha egyszer ilyen szörnyű állapotba lehet tőle kerülni és ha egyszer meg is lehet halni tőle? Dr. Somfai Attila: - Hosszú ideig ez így volt világszerte, és egy elhanyagolt betegség volt az asztma, ami az elmúlt 25-30 évben a tüdőgyógyászati szakma egyik sikerfejezetét jelentette, ennek árnyékában egy szerencsétlen árvaként húzódott meg a COPD. Mv: - Tehát mi most erről a mostohagyerekről beszélgetünk. Dr. Somfai Attila: - Ezek a megdöbbentő statisztikai adatok, amikről előbb beszéltünk, hozták az előtérbe, hogy valamit változtatni kell, és mindenképpen nemcsak a szakmán belül, hanem a szakma és a társadalom egyéb populációja, egyéb rétegei között is ennek a kommunikálását elő kell segíteni, hogy jobban a köztudatba kerüljön és valóban a megelőzhetőségre, a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, hiszen a kialakult folyamatnak a lassításában a korai felfedezésnek van jelentőssége. Dr. Herjavecz Irén: - Másrészről a betegségről korábban a szakmai vélemény is az volt, hogy nincs hatékony terápiája. Tehát körüllengte terápiás szempontból egyfajta tehetetlenségérzés, nihilizmus a COPD szakmai szempontból is. az utóbbi néhány évben azonban elkészültek olyan vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy ezek a bizonyos belégző, hörgőtágítók és inhalált veszélytelen szteroidok ezek javítanak a COPD-s beteg életminőségén, javítják a tüdőfunkciót és csökkentik az úgynevezett exactserbációnak, tehát a súlyos átmeneti állapotokban a fellépését. Mv: - Megint egy telefonáló véleményét, kérdését vagy hozzászólását halljuk. Tessék parancsolni. Telef: - Halló, jó napot kívánok! mv: - Jó napot asszonyom. Telef: - Wind Istvánné vagyok. Egyetlen kérdésem lenne, hogy a COPD betegség megelőzése szempontjából, alkalmas-e a jelenleg adható tüdőgyulladás elleni védőoltás, amit a háziorvostól lehet kérni? Dr. Somfai Attila: - Hát a betegség megelőzését azt nem biztosítja, viszont az állapotromlást tudja fékezni, lassítani, hisz ezek a többnyire fertőzéssel összefüggő állapotromlások, bakteriális vagy vírusfertőzések ezek jelentős részében olyan baktériumok szerepelnek, amiknek nagyon jól tudjuk a természetét, nagyon jól tudjuk az összetételét és ezek a megelőző oltások a szervezet ellenállóképességét fokozzák ezekkel a fertőzéses ágensekkel, kórokozókkal szemben, tehát az előrehaladását tudjuk lassítani. Mv: - Tehát akkor, hogyha nem is a betegség, nem is a COPD megelőzés szempontjából fontos, hanem abból a szempontból, hogy a beteg amúgy is legyengült immunrendszere könnyebben ki tudjon védeni mondjuk egy bakteriális vagy az influenza esetében egy vírusos fertőzést? Dr. Herjavecz Irén: - Igen, egy COPD-s beteg esetében egy tüdőgyulladás vagy egy gennyes hörgőgyulladás, akkut hörghurut az nagyon komolyan ront az állapoton, és ez a bizonyos oltás, amiről a hallgató beszélt, ez egy baktériumkivonat, amivel ha, amit ha megkap a beteg védőoltás formájában, akkor nem tudja megbetegíteni ez a kórokozó a beteget. Ötévente kell egyébként adni ezt a fajta oltást, az influenza védőoltást viszont évente, minden COPD-snek szintén ajánlott beadni. Mv: - Milyen érdekes, hogy körülbelül háromhete vagy négyhete, nem is emlékszem pontosan, volt erről a témáról szó, és azóta szinten mindegyik műsorban, teljesen mindegy, hogy miről szólt, valahogy terítékre kerül a tüdőgyulladás elleni védőoltás. Egyébként a COPD-s betegekre, mi a jellemző? Tehát ha én ránézek valakire, akkor pusztán annak alapján megállapíthatom, tehát arra gondolok én, hogy inkább soványak, vagy inkább kövérek, most a külsőjegyekre gondolnék? Dr. Somfai Attila: - Ránézésre ezt nem lehet mindig megállapítani, vannak olyan szélsőséges típusok, amelyeket főleg inkább orvostanhallgatóknak tanítási célból mutatunk be, mint a betegség megjelenésének a fenotípusnak két szélsőséges példája, a hörgőszűkülettel rendelkezők, akiknél gyakran meg lehet figyelni az oxigénhiány miatti súlyos állapotban, az oxigénhiány miatti kékes elszíneződést az ajkakon, vagy a körmökön, illetve a következmény egy szívelégtelenség jeleként a lábszárduzzanatot, ez az egyik szélsőséges típus. A másik, akinél talán a légszomj talán már nyugalmi helyzetben is olyan mértékű, hogy látszik, hogy küzd a nyugalmi légvétellel is, ezeknél a tüdőtágulás, az emfizéma, az, ami a meghatározó. A COPD-sek nagy tömegében egyébként, ennek a két szélsőséges típusnak valamifajta keveréke van. Mv: - Hát akkor ismét egy hallgatói telefon. Tessék, halló. Telef: - Jó napot kívánok! Bagi Mária vagyok. Mv: - Üdvözlöm Mária. Telef: - Harmincéves vagyok, nekem több hete van, tulajdonképpen nem múló reggeli köhögésem, ilyen enyhe köpetürítéssel, na most nekem a foglalkozásom festőművész és emellett restaurálok is, ami azt jelenti, hogy napi rendszerességgel dolgozom különböző oldószerekkel és vegyszerekkel. Mv: - Akkor beszív egy csomó környezetszennyező meg a tüdejét szennyező anyagot szépen. Telef: - Hát mondhatni igen. dr. Somfai Attila: - Ez fenntarthat egy ilyen krónikus ingert, irritációt, ami egy rendszeres köhögésben, egy krónikus hörghurut enyhe formájaként megnyilvánulhat. Ha ez valóban ezzel függ össze, akkor mindenféleképpen a légtér, amibe tartózkodik, annak a hatékonyabb szellőztetésére kéne elsősorban hangsúlyt fektetni. Mv: - Itt van még velünk. Telef: - Igen. mv: - És orvosnál volt? Telef :- Nem, hát ez még egy hete jelentkezett nálam, úgyhogy ez annyira nem téma meg, gondoltam arra, hogy esetleg ne alakuljon ki ez a betegség, mert ha a megelőzés lenne a fontos, akkor gondoltam, hogy időben kell elmenni. Mv: - Világos, azt nagyon jól tette, hogy telefonált, de én azért azt gondolom, hogy nem ártana, ha ez tényleg gondot okoz önnek egy vizsgálat, és aztán pedig arra odafigyelni, amit Somfai doktor javasolt, hogy gyakrabban szellőztetni, és nagy légtérben dolgozni, mert olyat az ember nyilván nem mondhat valakinek, hogy ugyan cseréljen már hivatást vagy szakmát. Telef: - Persze, igen. Nagyon szépen köszönöm a válaszuk. Mv: - Mi is köszönjük, hogy velünk volt, viszonthallásra. Én azt hiszem, hogy nemcsak a tüdőgyógyász, nyilván önöknek nagyon nagy a szerepe, meg a felelőssége, de a felismerésben nem is elsősorban az önök szerepét emelném én ki, hanem a háziorvosét. Hiszen, azt hiszem, hogy aki első menetben ugye, ahogy szoktuk mondani, ezt a bizonyos kapuőr szerepet, szóval, aki első menetben a beteggel találkozik, és neki kellene gyanakodni pláne egy ilyen kevésbé ismert betegségnél, hogy uram vagy hölgyem önnek tovább kellene menni, nem? Dr. Somfai Attila: - Erre igyekszünk felhívni a kollegák figyelmét és a háziorvosok ismerik legjobban a körzetükbe tartozó betegek mindennapi szokásait, többek között a dohányzást is, és az egyik fő törekvésünk a COPD Éve kapcsán, amit a Tüdőgyógyász Társaság elnöksége 2005-ben fő feladatként megjelölt a COPD ellenes... Mv: - Bocsánat, akkor mi most a COPD Évében beszélgetünk a COPD-ről? Dr. Somfai Attila: - Pontosan. Mv: - Fantasztikus. Igen? Dr. Somfai Attila: - És hogyha ezeket a betegeket, ha már ott helyben nem tudja megcsinálni a spirográfiás vizsgálatot, ezt az egyszerű légzésfunkciós tesztet, amire egyébként lenne lehetőség, tüdőgondozóba irányítani és ott elvégzik a tüdőkapacitás mérést, amivel ki lehet emelni. Mv: - Milyen gyakran fordul elő, hogy ezt ahogyan ön mondta, lenne lehetőség a háziorvosi rendelőben, milyen gyakran találkoznak azzal, hogy a háziorvosok végzik el, és önöket mondjuk csak a végeredménnyel keresi fel a beteg, ha ez indokolt? Dr. Somfai Attila: - Ma még ez nagyon ritka, nem csak minálunk, hanem Nyugat-Európában is, legutóbb egy európai kongresszuson beszélgettem egy manchesteri háziorvossal és kérdeztem, hogy mennyire elterjedt a háziorvosi praxisban a spirográf használata? És, bár minden második háziorvosnak van ilyen készüléke, a használata nem haladja meg a tíz százalékot. Na most, mi nálunk még rosszabb a helyzet, erre jelenleg még nem felkészült az alapellátásunk, hogy a praxisban megtörténjen, viszont ez a betegek hozzáférhetőségében nem jelent hátrányt, hiszen az ország 160 tüdőgondozójában ez alapvizsgálatnak számít. Mv: - Nem véletlenül mondtam el adásunk elején, hogy az egyikük az Országos Korányi Intézetből jött, másikuk pedig Szegedről, illetve egészen pontosan a Deszki Tüdő Gyógyintézetből, mert azért én tényleg kíváncsi lennék, és feltételezem, hogy hallgatóink is az önök gyakorlati tapasztalataira. Tehát például hány éves volt Herjavecz Irén legfiatalabb COPD-s betege? Dr. Herjavecz Irén: - Hát természetesen egészen pontos választ nem tudok mondani, de bizonyára nem volt negyven évnél fiatalabb. Na most. Mv: - Eltérés nem nagyon van azért? Dr. Herjavecz Irén: - Eltérés nem nagyon van, van egy nagyon kis hányada a COPD-s betegeknek, ami egy enzimhiánnyal kapcsolatos és már gyermekkorban tüdőtágulatot csinál, ez tényleg olyan elenyésző hányad, hogy nem is érdemes róla beszélni. Tehát negyven év feletti életkor betegsége a COPD. Mv: - dr. Somfai Attila. Dr. Somfai Attila: - Az a ritka forma, amiről a kolleganő beszélt ez kevesebb, mint egy százaléka a COPD-nek, úgyhogy valóban nem ez van az előtérben, a tüdőtágulattal rendelkezőknél hogyha ez korán alakul ki, ötven év alatt, akkor kell gondolni erre a ritka enzimdefektusra, ami a kialakulásában szerepet játszik. mv. - És akkor fordítsuk meg, hogy hány éves volt az ön legidősebb COPD-s betege, aki x-éves korában jelentkezett önnél, hogy kérem szépen. Dr. Somfai Attila: - Hát csak meg tudom említeni az előbb elhangzott ismeretet, ez negyven év alatt nem fordult elő, nem emlékszem arra, hogy negyven évnél fiatalabb. Mv: - Nem, én most a legidősebb betegeket kérdezem. nem a legfiatalabbat. Dr. Somfai Attila: - Legidősebbnél, hát sajnos ott nincs határ, ott volt olyan, aki 65-70 éves korában került diagnózisra. Ennek összetett oka van, vagy nem fordult orvoshoz, vagy ha orvoshoz fordult, más betegséggel kezelték és egész sokáig nem történt meg ez az egyszerű légzésfunkciós teszt, amivel esetleg 15-20 éve már más irányt vehetett volna az ő sorsa és a kezelése. Mv: - Ismét a hallgatóé a szó. halló. Telef: - Halló. Mv: - Jó napot kívánok! Telef: - Kezét csókolom. ÉN azt szeretném megkérdezni, hogy a hagyományos védőoltáson kívól van-e valamilyen más védőoltóanyag, amit a véralvadásgátlót szedők is megkaphatnak, mert a háziorvosom azt mondta, hogy ő a hagyományos oltóanyagot nem adja be. Mv: - Herjavecz Irént hallja uram. Dr. Herjavecz Irén: - Ennél egy kicsit több adatra is szükségünk lenne, mert a hagyományos véralvadás gátlás, nem jelenti ellenjavallatát a védőoltások beadásának. Mv: - Már pedig mi itt vagyunk és Dr. Herjavecz Irén meg is próbált önnek válaszolni. Ezek szerint akkor nem hallotta, amit ő mondott, ugye? Telef :- Nem hallottam semmit. Mv: - Akkor szíves. Telef: - Én elmondtam a magamét. Mv: - Igen, ő is próbálja elmondani a magáét. Dr. Herjavecz Irén: - Szívesen megismétlem. A hagyományos véralvadás gátlás, nem tudom ez tablettával történik-e az ön esetében, nyilvánvalóan. Tehát a tablettás véralvadásgátlás az nem jelenti ellenjavallatát a védőoltások beadásának. Mv: - Azt gondolom, ne tessék haragudni, nagyon egyoldalúvá válik így, és nem igazán lenne jó, hogyha egy műsorban háromszor megismételné a vendég a kérdésre adandó választ. Én azt tanácsolom önnek, hogy tessék szíves lenni elmenni és vagy a háziorvosával vagy pedig a szakorvosával megbeszélni és egyeztetni, azt pedig nagyon szépen köszönjük, hogy hallgat bennünket. Én azt gondolom, hogy végül is ugye a műsorunk vége felé közeledve, ugye eljutottunk odáig, hogy ennek a betegségnek, vagyis a COPD-nek, sajnos az egyik legfontosabb tényezője, vagy rizikótényezője a dohányzás és hogy igazán sokat akkor tehetünk, vagy akkor tehetnek hallgatóink, ha azt az átkozott cigarettát eldobják, anélkül mondom azt, hogy ugye bármiféle reklámot szeretnék itt csinálni, vagy mindenféleképpen azt akarnám mondani, hogy aki dohányzik az aztán, azt ne tegye. Dr. Herjavecz Irén: - Igen, feltétlenül a dohányzás kiemelt szerepét azt csak meg kell újra erősíteni, de viszonylag keveset beszéltünk azért a gyógyszerterápiás lehetőségekről, amit a beteg, amit a betegnek igénybe kellene vennie, és igénybe is kell vennijük, mert számottevően javítanak a tüneteken és enyhítik a kínlódásokat. Mv: - De hát azt gondolom végül is, hogy önök szakemberek azért vannak, hogy pontosan tudják, hogy ki az, akinél rohamoldót, ki az akinél hörgőtágítót, tehát, hogy kinél milyen gyógyszert és készítményt és készüléket kell alkalmazni? Dr. Somfai Attila: - Fontos, hogy megismerjék a betegek, minden egyes gyógyszernek a hatását, hiszen nagyon jól említette, hogy a gyógyszerek egy része egy akkut állapotromlás rendezésére szolgál, viszont ez nem jelenti azt, hogy amikor nincs panasza, akkor egy folyamatos fenntartó hörgőtágító kezelést ne alkalmazzon a beteg, hisz ezzel az állapotromlását és az életminőségét tudjuk kedvezőbb helyzetbe hozni. Mv: - Egyébként, hogyha valaki COPD-s, és kiderül a betegség, akkor élete végéig kell gyógyszert szednie, vagy pedig ez abbahagyható és elmulasztható? Dr. Somfai Attila: - Amikor a légzési tartalékok már beszűkülnek, előbb említettem, hogy körülbelül, amikor már a fele elvész, akkor az az állapot mindenképpen egy stabil állandó krónikus gyógyszerszedést feltételez. Enyhébb esetekben lehet rövidebb időszakokra rohamoldásra szorítkozni. Mv: - Bár kolleganőm hallom, hogy valakivel beszélget még, tehát telefonálónk lenne, de sajnos mindösszesen egy percünk, sőt már annyi sincs hátra. Tehát nem igazán érdemes bekapcsolni bárkit is a műsorban. Én azért arra kérnem önöket, hogy így búcsúzóul a legfontosabb tanácsokat, praktikus útravalójukat mondják el. Herjavecz Irén. Dr. Herjavecz Irén: - Talán a fiataloknak mondanám, hogy ne szokjanak rá a dohányzásra, nagyon nehéz róla leszokni, nagyon nagy a függőség foka, és nagyon sok súlyos betegség okozója a dohányzás. Ha mégis kialakult a COPD, akkor pedig megfelelő szakorvosi segédlettel a megfelelő terápia megválasztás perdöntő. Dr. Somfai Attila: - A másik fontos szempont, hogy azért, mert fulladnak, ezért ne veszítsék el a nyugalmukat, és ne kerüljenek pánikba, hiszen főleg a súlyos állapotban lévő betegek, a fulladást egy kezelhetetlen állapotnak tekintik, tanulják, meg, hogy milyen gyógyszeres és nem gyógyszeres segítségek vannak. Egy ismeretlen, ám de rendkívül gyakori betegségről, a COPD-ről beszélgettünk mai műsorunkban. Kérem önöket, ne essenek abba a hibába, hogy alulértékelik a tünetek súlyosságát, ne feledjék, hogy a köhögés, a nehéz légzés, a váladékürítés, a fáradtság az mind a betegséget jelezheti. Köszönöm, hogy Herjavecz Irén és Somfai Attila elfogadta a Hangos recept meghívását. A műsort Harsányi Rozi szervezte, munkatársam Veres Emese Gyöngyvér volt. azt is köszönöm, ha megtiszteltek figyelmükkel, kérem a dohányosok okvetlenül végeztessenek egy légzésfunkciós vizsgálatot. B Király Györgyi búcsúzik önöktől. Viszonthallásra!