Kongresszusi beszámoló

A Táplálékallergiák immunológiai, kémiai és klinikai problémáival foglalkozó
9. Nemzetközi Szimpózium sajtótájékoztatója

A táplálék allergiák gyakorisága az elmúlt években (hasonlóan más allergiákhoz) növekedett: míg korábban  kisgyermekkorban 4-5 % volt, felnőttekben pedig 1 % körüli, jelenleg előfordulását  gyermekekben (átmenetileg, kb. 3 éves korig) 8-10%-ra, felnőttekben 3-4%-ra tesszük (beleértve a nem allergiás tüneteket kiváltó anyagok, kiegészítők, adalékok hatását is).

A kongresszus egyik fontos témája a gyakoriság növekedés hátterének felderítése. Kulcskérdés, hogy az egészségesekben az élet kezdetétől a végéig fennálló tolerancia (az a tulajdonság, hogy bármely ételt tünetek megjelenése nélkül fogyaszthat valaki) mitől, mikor, hogyan borulhat fel. A fő védő tényező allergia ellen a szoptatás - kiemelve, hogy nemcsak az anyatej bejuttatását  értjük ezen. A szilárd ételek túl korai adása (hozzátáplálás 4 hónapos kor előtt) megnöveli a táplálék allergia rizikót.
Különösen érintettek az atópiás hajlamú csecsemők, akik egy részének preventív diétára is szüksége van.

Fontos kérdés, hogy a felnőttek tüneteinek létrejöttében az emésztés károsodása bármilyen okból (egyes gyógyszerek szedése, bélfertőzések, tartós, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás) mekkora szerepet játszhat a táplálékallergia kiváltásában. Nem teljesen világos az Európában évenként és fejenként (nagyrészt elkerülhetetlenül) fogyasztott több, mint 8 kg adalékanyag allergizáló hatása -  járulékos, trigger szerepüket a táplálkozáshoz köthető tünetek kiváltásában mindenütt elismerik. Számos adalékanyagról ismert azonban, hogy, különösen már meglévő allergia/allergiás tünetek mellett  egymagában is újabb tüneteket válthat ki.

A tolerancia hiányának legszélsőségesebb esete a táplálék-kiváltott anafilaxia, ami a legsúlyosabb, akár  életveszélyes akut allergiás tünetegyüttest jelöli, vérnyomáseséssel, fulladással, sokszor óriási csalánkiütésekkel, keringés összeomlással. Bár ritkán fordul elő, nagyobb részt kisgyermekek az áldozatai, akik tévedésből vagy a szükséges információk híján olyan ételt fogyasztanak, amely a már ismert ételallergiájuk tüneteit provokálja.

Ennek elkerülését, a táplálék allergiások jobb életminőségét segítik elő, az élelmiszeripar számára is fontos tájékozódási pontot jelentenek azok a vizsgálatok, amelyek az allergia kiváltásához szükséges küszöbértékek meghatározásának módjait,  illetve a táplálékokban az egyes allergének azonosítását, mennyiségük meghatározását teszik lehetővé.

Végül,  nem kevésbé fontos terület, az élelmiszer összetevők pontos, részletes, értelmezhető, jól kommunikált jelölésének kérdése, amely az EU-ban jelenleg véglegesülő, az eddigieknél szigorúbb szabályozás bevezetését jelenti. Ennek célja valamennyi összetevő feltüntetése, külön kiemelve azokat, amelyek a klinikai tapasztalat szerint elsősorban alkalmasak táplálék allergiák  kiváltására.  A Táplálékallergiák immunológiai, kémiai és klinikai problémáival foglalkozó Nemzetközi Szimpóziumok hosszú múltra tekintenek vissza, fontosságuk a táplálékallergiák jelentőségével párhuzamosan növekszik. Idén először rendezik nem olasz nyelvterületen. A 46 meghívott előadó között számos amerikai kutató mellett, a nagy európai centrumok munkatársai is képviseltetik magukat (Dánia, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország, Svájc), továbbá az Európai Unió egészségügyben és fogyasztóvédelemben illetékes főigazgatóságának képviselője, az élelmiszer-kémiai vezető képviselői, és mintegy 30 fiatal kutató Európa minden részéből. A várható teljes résztvevő létszám 300 felett lesz. 

Krasznai Éva