Kardiopulmonális szekció
A Kardiopulmonális munkacsoport története
A Kardiopulmonális Munkacsoport a múlt évezredben, 1993.
november 24-én alakult meg. Ebben a tényben alapvetően két furcsaság
is szembetűnő. Az egyik az, hogy a Kardiopulmonális munkacsoport az
akkori jegyzőkönyv tanúsága szerint Pulmo-Kardiológiai Munkacsoport
néven alakult meg. A másik a dátum. Szinte hihetetlen, hogy annak a
tevékenységnek a művelői, mely akkor már több évtizedes múlttal
büszkélkedhetett hazánkban, csak ekkor léptek hivatalosan valamiféle
„sorsközösségbe”.
A gyökerek részben a vizsgálómódszerekből adódtak. Robicsek Ferenc[1]
és Halmágyi Dénes[2]
1950-ben Budapesten illetve Szegeden már szívet katétereztek
(természetesen vénás behatolásból, túlnyomórészt jobb szívfelet), az
összekötő kapocs kettőjük között egy boszorkányos technikus, Szeitz2
Károly volt. A Forschmann önkísérletéből kifejlődött módszer, mely
bizonyos esetekben ma is „gold standard”, alattomosan csábító
egyszerűségével, egzaktságával, reprodukálható és összehasonlítható
eredményeivel közel negyven évig a kisvérkör (ebből két évtizedig a
bal szívfél indirekt, shunt esetén direkt) meghatározó vizsgáló
eljárása maradt. Felhasználták a preoperativ diagnosztikától a
gyógyszer hatástan kutatásig gyakorlatilag mindenre. Meghatározó
információkat nyertünk belőle, mely biztos alapja, támasza lett az
egyéb nonivaziv vizsgálatoknak (echokardiográfia, impedancia
kardiográfia, arrhythmologia).
A 70-es évek kezdték a változást hozni a kardiopulmonális
szemléletben, tevékenységben: a phthysiologia tüdőgyógyászatba
váltott, ezzel óhatatlanul fel kellett vállalnia belgyógyászati
tevékenységet is, a belgyógyászati osztályokon egyre markánsabb
arculattal kezdett kirajzolódni a kardiológiai tevékenység,
az évtized végén már kardiológus szakorvosok jelenlétével.
1980-tól a megyei tüdőgyógyászati intézetek mellett kardiológiai
rehabilitációs osztályok szerveződtek, a tüdőgyógyász
alapképzettségre egyre többen építették rá a kardiológus
szakképesítést. A kardiológiai rehabilitációt az egyes osztályok
igen heterogén feltételek és lokalis koncepció mellett végezték,
adott volt a szakmai igény a szintentartásra, továbblépésre. Mihóczy
László és Naszlady Attila professzorok spiritus rectorsága mellett
minden lehetőséget megragadtak a két Társaság ( MKT és MTT) fórumain
a közös plattform létrehozására, amibe Tahy Ádám Mosdósról (majd
Balatonfüredről), Bíró Barna Miskolcról, Szász Károly, Boros István
és Somfay Attila Deszkről, Fónay Károly Sopronból is egyre
aktívabban vett részt csapatának képviseletében.
1990-ben Kaposvárott a Tüdőgyógyász Naggyűlésen külön kardiológiai
(kardiopulmonális) szekció volt Tahy Ádám szervezésében .(Vezető
referátumok: Mihóczy László: Egy élet tapasztalatai a kardiológia és
pulmonológia összefüggéseiről. Naszlady Attila: 20 év kardiológia
tüdőgyógyintézetben.) Itt merült fel, s történt felmérés először a
kardiopulmonális munkacsoport megalakítására s Szász Károly Tahy
Ádámmal együtt a MKT elnökségének jelezte a a munkacsoport alakítási
szándékot[3].
1992-ben Sopronban a MTT 47. Naggyűlése erősítette meg a szándékot
(Vezető referátumok: Naszlady Attila: Az informatika szerepe a
kardiopulmonális kölcsönhatások kutatásában. Mihóczy László:
Szívtüdő-tüdőszív? Fónay Károly: A secunder polycythaemia
kardiopulmonális hatásai és terápiás lehetőségei).
1993. május 18-19-én Deszken hazai és külföldi előadók részvételével
szerveztünk fiatalok számára továbbképző fórumot. (Téma:
Kardiopulmonológiai terheléses vizsgálatok.)
Mint látható és már utalás is történt rá, szervezi forma nélkül is
aktívak voltak a „műhelyek”, s a késztetés a szervezett
együttműködésre 1993. november 24-re érett meg. Ekkor tartotta meg
alakuló gyűlését a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar
Tüdőgyógyász Társaság a bevezetőben már jelzett „Pulmo-kardiológiai
Munkacsoportja.
Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet J épületének
előadótermében a jelenléti ív tanúsága szerint 24-en vettek részt.
A jegyzőkönyv szerint az üléselnök Naszlady Attila volt, aki
akadémiai doktori értékezésének is tárgyául szolgált
kardiopulmonális kölcsönhatásokról tartott előadást.
Ugyancsak ő foglalta össze a megelőző kardiopulmonális együttműködés
három évtizedes hazai történetét, kiemelve a gödöllői célzott
lakosságszűrést.
Karlócai Kristóf az ergospirometriáról, mint a kardio-pulmonológia
közös diagnosztikus módszeréről tartott előadást.
Tahy Ádám a tüdőgyógyászati intézetek mellett működő kardiológiai,
kardiopulmonális osztályok tárgyi és személyi feltételeiről
folytatott adatgyűjtésének eredményeit ismertette.
A tervezett tudományos programok a jegyzőkönyv tanúsága szerint a
szívműtétek során észlelhető légzésfunkciós eltérések, a
postinfarctusos rehabilitáció standardizálása. Az oxyergometriás és
spiroergometriás vizsgálatok, a terheléses jobbszívfél
katéterezések, a shuntkeringés változásának vizsgálata a
légzőrendszer megbetegedéseiben voltak Balog József, Weltner Amália,
Váradi Tamás, Pataki Géza hozzászólásával. A munkacsoport elnökének
Tahy Ádámot, titkárának Karlócai Kristófot választották.
A munkacsoport illetve szekció[4]
első szervezett megnyilvánulása 1994-ben a MTT 48. Naggyűlésén,
Szegeden volt két szekcióban is (az egyikben a pulmonális embolia,,
thrombemboliás pulmonális hypertonia keretében Lengyel Mária,
Temesvári András tartott többek között előadást, a másikban a
terheléses vizsgálatok szerepeltek P. Wassermann, Tahy Ádám, Somfay
Attila közreműködésével).
1995-ben volt vezetőválasztás a munkacsoportban (MKT kongresszus,
Balatonfüred), ahol változatlanul Karlócai Kristóf maradt a titkár
és Boros Istvánt választották elnöknek.
Az MTT naggyűlésein ezt követően folyamatos volt a mindig nagy
érdeklődéssel kisért jelenlét, rendszerint külön szekcióban. Így
volt ez Balatonfüreden 1996-ban is, ahol nem kis nehézséget
okozott, hogy egy időben zajlott a MKT és az MTT kongresszusa.
Mindkét helyen szerepeltek a munkacsoport tagjai. (Az MTT külön
szekciójában Naszlady Attila elnökölt, ahol a veoocclusiv betegség,
arrhytmiák, frekvencia variabilitás volt a téma.) Ezen a Naggyűlésen
fogadta el a MTT Közgyűlése a munkacsoport szervezeti és működési
szabályzatát, mely öszzhangban volt a MKT statutumával is, a
Kardiopulmonális megnevezés szerepelt ettől kezdve hivatalosan a
Szekció nevében is.
A munkacsoport ekkor már régen átlépte a cor pulmonale szemlélet
korszakát. Tulajdonképpen csak a tényleges helyzetet felismerve
„nyitott” az intenziv therápia irányába tagja közé gyűjtve a két
Társaság intenziv terápeutáit. Egyértelműen nyereség volt, s igen
nőtt a munkacsoport aktivitása.
1997-ben került sor Szegeden a munkacsoport első önálló országos
rendezvényére.
„Izgalmas kérdésekre izgalmas válaszokat keresni” mottóval jelölte
meg a munkacsoport vezetője a rendezvény feladatát és Naszlady
Attila, Édes István elnökök közreműködésével Rudas László (A
keringés neurohumoralis regulációja), Karlócai Kristóf (A
szívbetegek terhelhetőségének respiratorikus korlátai), Somfay
Attila (A tüdőbetegek terhelhetőségének kardiológiai korlátai),
Jokkel Gábor, Kollai Márk (Roströvidülési sebesség és végsystolés
falfeszülés összefüggései a légzés függvényében) előadásai valóban
erre válaszoltak.
Az előadások alapján írt közleményekből Naszlady Attila
„vendégszerkesztésével” a Medicina Thoracalis tematikus száma jelent
meg (LI.évf. 2. szám 1998. április).
Sajnos ebben az időszakban Severin Daum professzor már visszavonult,
bár nagy szeretettel vártuk volna rendezvényeinken. Nevét a
kardiopulmonális területen elismert tudományos tevékenységén
túlmenően azért is meg kell itt említeni, mert a kezdeményezésére
alapított (majd róla elnevezett) ösztöndíj révén a munkacsoport
tagjai közül jónéhányan megfordultak németországi tanulmányúton Így
Barzó Pál, Csapó Kálmán, Somfay Attila Münchenben, Boros István (őt
Baumann professzor közreműködésével a Herz u. Kreislauf Gesellschaft
is támogatta) Berlinben töltött pár hetet.
Az önálló rendezvények sorában Kis Ernő szervezésében 1998-ban a
szekszárdi tudományos ülés következett 131 résztvevővel. A fő téma a
secunder pulmonális hypertonia, légzési elégtelenség volt.
Referátumokat Pénzes István (aki első alkalommal vett részt
rendezvényünkön, de ettől fogva lelkes motorja volt a tudományos
ülések aktiv magas színvonalú vitáinak), Böszörményi Nagy György,
Lengyel Mária, Sárosi György, Boros István, Papp Lajos, Troján Imre
tartottak. Kiváló volt a tudományos és szociális program egyaránt
(Gemenci hajókirándulás vadpörkölttel, borkóstoló a volt
vármegyeházi börtönben-Kiss Ernő és Szekszárd kiváló vendéglátó
volt). Az itt tartott vezetőségi ülésen választották Karlócai
Kristófot munkacsoport vezetőnek, Boros Istvánt helyettesnek és Kiss
Ernő maradt a titkár. A vezetőség tagjai a tisztségviselők mellett
Pénzes István és Naszlady Attila voltak, a választásokért Ugocsai
Katalin felelt.
1999-ben Karlócai Kristóf szervezte Dobogókőn „Tudomány színesben”
címmel és céllal a tudományos ülést. (Gyönyörű őszi idő is volt
hozzá.) Fő téma a kisvérköri keringés vizsgálata (Naszlady Attila: A hypertonia diagnózisa a WHO adatbázis
tükrében, Kemenes Miklós: A kisvérköri keringés izotópvizsgálata),
a NO szerepe a pulmonális hypertonia kezelésében (Peter
Schenk: Application of inhaled NO in pulmonary hypertension
University of Vienna, Austria), a jobbszívfél és a kisvérköri
keringés CT, UH vizsgálata voltak
(Karlócai Kristóf: disztenzibilitás klinikai vizsgálata, Monostori
Zsuzsa: A kisvérköri keringés CT, MR vizsgálata, Tomcsányi János:
Pulmonális hypertóniás esetbemutatások a mellkas Rtg, EKG, CT,
izotópvizsgálatok tükrében) .
Sopron következett 2000-ben Fónay Károly szervezésében és
természetesen az egyik főtéma a vérviszkozitás szerepe volt a
keringésben (ez volt kandidátusi disszertációjának is a témája).
Pergő ritmusu, mindenkit szinte együttműködésre késztető
kazuisztikai fórumot vezetett Strausz János a tüdőemboliáról.
Ugyanebben az évben a Fiatal Pulmonologusok Kazuisztikai fórumán
elhangzó legjobb kardiopulmonális előadás jutalmazására különdíjat
(tárgyjutalom) alapítottunk, és decemberben adtuk át első
alkalommal.
2001-ben a kardiopulmonális diagnosztika és therápia
minőségbiztosítása volt a fő célja, témája a Mátraházán Karlócai
Kristóf által szervezett ülésnek, mondhatni már hagyományosan
október második felében. A résztvevők száma száz felett volt, egyre
több fiatal próbálta oroszlánkörmeit igényes előadással. Jellemző
volt erre a tudományos ülésre is az a fesztelen demokrácia, baráti
hangulat, ami a kardiopulmonális tudományos üléseket kezdettől
jellemezte és az idősebbeknek nosztalgikusan a 70-es évek
Balatonfüredét idézte.
Néhányan az előadók közül: Barzó Pál, Strausz János, Rudas László,
Lengyel Mária, Bodor Elek, Pénzes István. Itt döntött úgy a
közgyűlés, hogy a vezetőségét két taggal bővíti: Tölgyes Annát és
Hajdú Lászlót választották a vezetőségbe. Tölgyes Anna vállalta a
2002-es ülés rendezését Szolnokon, s Hajdú László már a 2003-as
rendezvény megtartására jelentkezett Kiskunhalason.
2002-ben a MKT statutumnak megfelelően ismét új-régi elnököt
választott a munkacsoport: Boros István elnökként, Karlóczai Kristóf
helyettesként vezeti a munkacsoportot, s a titkárok gyöngye, Kis
Ernő változatlan funkcióban és lelkesedéssel tevékenykedik.
A szolnoki program kerekasztallal kezdődött Természetes kockázat,
tévedés, gondatlanság, műhiba. Résztvevői: Karlóczai Kristóf, Rudas
László, Boros István klinikusként, Hegedűsné dr Nagy Ágnes büntető
jogász, dr Kurucz Márta polgári jogász, Seller Ibolya betegjogi
képviselő, Varga Tibor igazságügyi orvos szakértő, Poczkodi Sándor a
MOK etikai Bizottságának elnöke, igazságügyi orvos szakértő. A
további szekciók előadásainak is a fő témája a Kardiopulmonális
beavatkozások infekciózus és nem infekciózus szövődményei voltak -
nagy közérdeklődéssel.
Kiskunhalas most következik (2003. október 17-18.) Hajdú László, az
ország egyetlen Kardioőulmonáls Gondozójának vezetője szervezte. Ez
lesz a harmadik előzetesen akkreditált programu tudományos ülése a
Kardiopulmonális Munkacsoportnak. Az elmúlt közel egy évtized
bebizonyította, hogy nem csak szenvedély, de a hasznosság is
jellemzi a munkacsoportot, ami két tudományos társaság erkölcsi
támogatását is élvezi, remélhetőleg tartósan. Az egyik a MKT,
melynek logójában nincsen tüdő, a másik a MTT, melynek logójából a
szív hiányzik.
A munkacsoport illetve szekció bizonyíthatja, hogy
szívvel-léleggel dolgozunk mindkét helyen.
Dr Boros István
munkacsoport vezető
[1] Akkori munkahely: Budapesti Orvostud. Egyetem Sebésztovábbképző Klinikája. Igazgató: Littmann Imre
[2] Akkori munkahely: Szegedi Orvostud. Egyetem Belgyógyászati Klinika. Igazgató: Hetényi Géza
[3] Szász Károly (Deszk, Kardiológiai Rehabilitációs O.) szóbeli közlése
[4] A MTT-ben Kardiopulmonális Szekció a MKT-ben Kardiopulmonális Munkacsoport a hivatalos megnevezés a két társaság eltérő szervezeti felépítéséből adódóan.
A szekció vezetősége
örökös tiszteletbeli elnök: Prof.dr. Naszlady Attila
Budai Irgalmasrendi Kórház, Igazgatóság
1023 Budapest, Frankel L. u. 54.
1-438-8631
naszlady.attila@irgalmas.hu
elnök: dr. Kis Ernő
Tolna Megyei Kórház, Belgyógyászati ITO
7100 Szekszárd, Béri B. Á. U. 5-7.
74/501-589
20/972-0011
kis.erno@tmkorhaz.hu
alelnök: Prof. Dr. Pénzes István,
SEÁOK Aneszteziol. és Int.Ther. Klinika
1125 Budapest. Kútvölgyi út 4.
1-355-6565
20/954-5010
penzesi@kut.sote.hu
titkár: dr. Karlócai
Kristóf
Országos Korányi Tbc és Pulm. Intézet Kardiológiai Osztály
1529
Budapest Pihenő u. 1.
1-391-3249
20/466-7059
karlocai@koranyi.hu
vezetőségi tag: dr. Somfay Attila, Ph.D.
SZTE Pulmonológiai Tanszék
6772 Deszk, Alkotmány u. 36.
62/571-515
20/4433-388
somfay@deszk.szote.u-szeged.hu
vezetőségi tag: dr. Hajdú László
Semmelweis Kórház Tüdőgondozó Intézet
Kiskunhalas Dr.Monszpart L. u. 1.
77/522-077
30/2181-521
korhaz@halasi-korhaz.hu
vezetőségi tag: dr. Tölgyes Anna
Hetényi Géza Kórház Aneszt.Int.Th. Osztály
5000 Szolnok, Tószegi út 21.
56/503-639
tolgyeanna@freemail.hu
A szekció célja
A kardiológia és a pulmonológia
határterületén tudományos, klinikai, gyakorlati kérdésekkel foglalkozó
és ezek iránt érdeklődő, az MKT vagy a MTT tagjainak összefogása,
továbbképzése, számukra tudományos fórum biztosítása
A szekció létszáma: 259
Tervezett rendezvények: 2001. november 16. Szolnok, Megyeháza
Beszámoló a Kardiopulmonális Szekció 2002-2004. évi tevékenységéről
A pécsi Naggyűlés
óta eltelt időszakban a Munkacsoport a következő aktiv tevékenységet
fejtette ki:
2002. november : Kardiopulmonalis Tudományos Ülés, Szolnok
Szervező: dr Tölgyes Anna
Fő téma: Szövődmények, hibák, tévedések, műhibák a kardiopulmonális
tevékenységben.
Kerekasztal klinikus, polgári jogász, büntető jogász, igazságügyi
orvos szakértő, orvosetikai szakértő.
Referátumok száma: 4
Csatlakozó előadások száma: 16
2003. május,
MKT Kongresszus, Balatonfüred, kardiopulmonális szimpózium
Téma: A primer és szekunder pulmonális hypertonia gyógyszeres és
sebészi kezelése
Referátumok száma 4.
Elnökök: Prof. Dr. Naszlady Attila, Dr Boros István
2003. október
18-19 Kardiopulmonális Tudományos Ülés, Kiskunhalas
Szervező: Dr Hajdú László
Főtéma:
2003. december:
Szegedi Akadémiai Bizottság Tudomány napja rendezvénye.
4 Kardiopulmonális előadás.
2004. május
MTT Nagygyűlés Debrecen
A pulmonális embolia (2 referátum)
Célok: A
kardiopulmonális rendezvények közvetítsenek használható ismereteket
a területi betegellátás résztvevőinek.
Rendezvényeink háziorvosok, belgyógyászok, tüdőgyógyászok,
kardiológusok és intenziv therápeuták számára akkreditáltak.
Következő rendezvényünk:
2004. Szeged,
október 15-16.
Szervező: dr Boros István (Deszk)
Főtéma: A komplex kardiopulmonális rehabilitáció
Dr Boros István
a kardiopulmonális szekció elnöke